Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Zágorhidi Czigány Balázs: Prosznyákfalva a középkorban
fia Péter fiait, Bertalant és Jakabot, valamint unokatestvéreiket, Szentbenedeki Litold fia Hencsel fiait, Györgyöt, Miklóst és Pétert nevezi meg. Az oklevél az unokatestvéreket mindkét ágról Szentbenedekinek és a Jöre vagy Gyüre nemzetségből származónak nevezi (de Scentbeneduk... de genere Jwre).12 Ezzel azonban a család történetének kezdetei Zala megyébe és jóval korábbra tevődnek át, a Gyüre nemzetségről ugyanis Alsólendva környékén, a Hahót nemzetségből származó Bánfi család érdekszférájában már a 13. század közepén szólnak a források.13 A nemzetségre vonatkozó első adat 1256-ból származik, amikor a zágrábi káptalan és az Alsólendvai Bánfiak őse, Hahót ispán közötti tizedügyben megemlítik, hogy Hahót nemcsak a saját birtokai, hanem a Gyüre nemzetség földjei után (de terra generationis Guri) sem fizette meg a tizedet.14 Ez az adat már arra utal, hogy Hahót ispán elfoglalva tartotta a nemzetség földjeit, vagy a nemzetség tagjai a jeles főúr hatalma alá tartoztak. A következő adat már egyértelműen arra utal, hogy idegenek - minden bizonnyal a Hahótok - foglalták el a nemzetség földjét: 1262-ben IV. Béla király meghagyta a veszprémi káptalannak, hogy a Gyüre nemzetséget állítsa vissza jogtalanul elfoglalt földjeik (possessiones generacionis Jwre) birtokába.15 12 Hazai okmánytár I-VII. Kiad. IPOLYI ARNOLD - NAGY IVÁN - VÉGHELYI DEZSŐ. Győr 13 Karácsonyi János: Magyar nemzetségek a XV. század közepéig. 565-566. 14 Árpádkori új okmánytár I-XII. Közzé teszi: WENZEL GUSZTÁV. Pest - Budapest, 1860-187 15 ÁUO VIII. 19-20. 16 ÁUO VIII. 130-131. 22 Egy újabb forrás már a Hahótok és a Gyüre nemzetség közötti egyezségről szól, bár ez oklevél nem utal a nemzetség nevére, de két olyan személyt nevez meg, akik közvetlenül összekapcsolhatók a Gyüre nemzetséggel és a Szentbenedeki családdal is. 1265-ben IV. Béla király foglalta oklevélbe azt az egyezséget, amely Rihen fiai, Péter és Pál, valamint Hahót fia Hahót között jött létre a Lendva melletti Csernec birtokok cseréjéről (facto concambio de possessione Chernec iuxta Linduam).16 Ez az oklevél szól első ízben arról, hogy a Gyüre nemzetség Vas megyei birtokokat kapott a Hahótoktól elfoglalt zalai birtokaikért. Mivel ez az adat Prosznyákfa története szempontjából rendkívül fontos, alább majd részletesen szólunk róla, itt csupán annyit jegyzünk meg, hogy Rihen fia Péter lehet a személy, aki összekapcsolja a nemzetség és a Szenbenedeki család történetét: feltehetően ez a Péter a már említett Végül, Litold és Pál apja (I. melléklet). Magát a Hahótok és a Gyüre nemzetség közötti vitát IV. Béla király 1267. évi oklevele, amely a két fél közötti egyezséget foglalta írásba, mondja el legrészletesebben. Eszerint az ellenségeskedések még az idősebb Hahót idejére, azaz a 13. század első felébe nyúlnak vissza és Hahót fia Hahót idejében is folytatódtak, melyek során a felek kölcsönös jogtalanságokat követtek el, Budapest, 1865-1891 (továbbiakban: HO). HO V. 157-156. (továbbiakban: ÁUO). ÁUO XI. 431-432.
