Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Kovács Attila: Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely népesedése, anyanyelvi és nemzetiségi, valamint vallási megoszlása a 18. század végétől a 21. század elejéig
migrációja, valamint a kettős identitású, ill. kétnyelvű személyek elfordulása a magyarságtól okozták a viszonylag nagyarányú etnikai változást. Az etnikai viszonyok alakulására minden bizonnyal kihatott az 1948 és 1953 között zajló jugoszláv-magyar Kominform-vita, melynek során a jugoszláv-magyar határ frontvonallá változott. A hidegháborús helyzet nemcsak a két országot szigetelte el egymástól, de a rokoni, baráti kapcsolatokat is teljesen elvágta. Az elemzett kistérséget az említett események súlyosan érintették.91 A települések egyenkénti vizsgálata lehetővé teszi a behatóbb elemzést. Ebből kiderül, hogy az öt elemzett település közül négyben a magyar nemzetiségűek, míg egy településen a szlovén nemzetiségűek voltak többségben. Kisfalu települése, mely 1880 és 1890 között elmagyarosodott, 1953-ra szlovén többségű településsé vált. Az összeírt 91 személy közül 51-en vallották magukat szlovén nemzetiségűnek (56,1%), míg 40 fő magyar nemzetiségűnek (43,9%). A másik négy település magyar nemzetiségű többséggel rendelkezett. Arányaiban a legtöbb magyar nemzetiségű személyt Szentlászlón írtak össze, ahol a lakosság 86,8 százaléka volt magyar, míg 13,2 százaléka szlovén nemzetiségű. Szentlászló mellett még Szerdahelyen (82,8%) és Csekefán (76,4%) volt magas a magyar nemzetiségűek aránya, míg Pártosfalván a lakosság közel kétharmada (65,3%) vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Ezzel szemben a szlovén nemzetiségűek aránya Pártosfalván 34,7 százalék, Csekefán 24 százalék, Szerdahelyen 17,2 százalék és Szentlászlón 13,2 százalék volt 1953-ban. 3.6. Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely nemzetiségi adatai 1953-ban 1953 Település Magyarok Szlovénok Összesen Csekefa 149 47 196 Kisfalu 40 51 91 Pártosfalva 245 130 375 Szentlászló 309 47 356 Szerdahely 130 27 157 Összesen 873 302 1.175 Százalék (%)74,30 % 25,70 % 100 % Forrás: Varga Sándor: A szlovéniai magyarok II. Honismeret. 1995/3. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság utolsó népszámlálására 1991-ben került sor. A népszámláló biztosok összesen 719 főt írtak össze Csekefán, Kisfaluban, Pártosfalván, Szentlászlón és Szerdahelyen. A lakosság 65 százaléka vallotta magát magyar (467 fő), 31,6 százaléka szlovén nemzetiségűnek (227 fő). A két domináns nemzet mellett még a horvát nemzetiségűk voltak jelen az 1991-es népesség-összeírásnál (1,5%). Az 1953-as adatokhoz képest 1991-re tovább csökkent a magyar nemzetiségűek aránya. Az 1953-ban öszszeírt 74,3 százalékról 1991-re 65,0 százalékra esett a magyar nemzetiségűek aránya. Ezzel párhuzamosan azonban nőtt a szlovén nem-91 Munda Hírnök Katalin: Deportálások Magyarország nyugati határszélén az 1950-es években. In: Kupa László (szerk.): Görbe háttal. Interetnikus konfliktusok Közép-Európában a múltban és a jelenben. Pécs, Virágmandula Kft. 2011.138-139. 212
