Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Kovács Attila: Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely népesedése, anyanyelvi és nemzetiségi, valamint vallási megoszlása a 18. század végétől a 21. század elejéig
A népesedési viszonyokat bemutató fejezetben már idézett Fényes Elek 1836-ban publikált leírása a településeken uralkodó vagy divatozó nyelvet is feltüntette. Fényes adatai alapján a 19. század első harmadában Csekefa, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely településeken a magyar nyelv dominált, míg Kisfaluban a szlovén.76 3.1. Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely településeken beszélt illetve uralkodó nyelv 1773-ban és 1836-ban 1773 1836 Település A településen uralkodó nyelv A településen uralkodó nyelv Csekefa Magyar Magyar Kisfalu Szlovén Szlovén Pártosfalva-Magyar Szentlászló Magyar Magyar Szerdahely Magyar Magyar Forrás: Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Kiadja a Magyar Békeküldöttség. Budapestini, E Typhographia V. Hornyánszky. 1920. Fényes Elek: Magyarország és a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistilcai és geographiai tekintetben. I. kötet. Pest, 1836. 3.2 Etnikai-nyelvi viszonyok a dualizmus korában Szó volt már arról, hogy az elemzett települések etnikai megoszlásáról megbízható számok a dualizmus korától származnak. A magyarországi népesség-összeírások 1880-tól egészen 1941-ig az anyanyelv segítségével igyekeztek megállapítani a lakosság etnikai hovatartozását. Az anyanyelv alatt nem azt a nyelvet értették, amelyet valaki gyermekkorában a családjában sajátított el, hanem az a nyelvet „amelyet magáénak vall és a legszívesebben beszél”.77 Az 1880. évi népszámlálás Csekefán, Kisfaluban, Pártosfalván, Szentlászlón és Szerdahelyen összesen 1.286 főt talált, akik közül 1.098-an vallották a magyart anyanyelvűknek. Ez a szám az összeírtak 83,4 százalékát jelentette. A szlovén nyelvet 130 személy (10,1%) vallotta az anyanyelvének, míg a német nyelvet a 13 fő (1,0%). Az 1880. évi népszámláláskor a csecsemőkorú gyerekeket (45 fő) a „beszélni nem tud” csoportban tüntették fel.78 A népszámlálási adatok településszintű elemzése árnyaltabb etnikai kép megrajzolására tesz lehetőséget. Ezek szerint az öt település közül Csekefa, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely lakosságának túlnyomó többsége magyar anyanyelvű volt 1880-ban. A négy település közül három faluban, Csekefán (91,5%), Szentlászlón (92,6%) és Szerdahelyen (95,5%) a magyar anyanyelvűek aránya meghaladta 76 Kovács Attila: Forrásismertetés. 81. 77 Katus László: A modem Magyarország születése. 386. 78 A későbbi népszámláláskor már a szülőkre bízták a csecsemőkorú gyerekek anyanyelvi bevallását. 204
