Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Kovács Attila: Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely népesedése, anyanyelvi és nemzetiségi, valamint vallási megoszlása a 18. század végétől a 21. század elejéig
Csekefa) nem lehet tudni pontosan, mi is történt valójában a népesség számának alakulásával. A jugoszláv időszak alatt történt községegyesítést (Pártosfalva, Csekefa és Kisfalu településeket Pártosfalva néven egyesítették) az 1941. évi visszacsatolást követően továbbra is fenntartották.40 A Pártosfalva névnél feltüntetett 654 fő így végül is három település adatait tartalmazza: Pártosfalváét, Csekefáét és Kisfaluét. Egyedül Szerdahely és Szentlászló esetében lehet pontosan kimutatni a népességszám változását az elemzett időben. Mindkét településen több mint 10 százalékos csökkenést jegyeztek fel az összeírok az 1931-es állapotokhoz képest. Szentlászlón 13,97 %-kal fogyott a népesség (-58 fő), míg Szerdahelyen valamivel kisebb ez az arány, 12,0 4% (-23 fő). 2.5 Népesedési adatok 1953 És 2011 között Az új állam, a titói Jugoszlávia második népesség-összeírására 1953-ban került sor.41 Az említett népszámlálás Csekefán, Kisfalun, Pártosfalván, Szentlászlón és Szerdahelyen 1.175 személyt talált. Ez az adat az 1941. évi adatsorhoz képest minimális, 0,34 százalékos csökkenést jelentett, ami számban 4 főt tett ki. Az elemzett öt település lakosságának apadása a korábbi adatfelvételhez képest egy kicsit meglepő, mivel az adott időszakban a többi muravidéki magyar, ill. kétnyelvű településen nőtt a lakosság száma.42 A településszintű elemzésből kiderül, hogy Pártosfalva, Kisfalu és Csekefa összesített adatai 1953-ban 8 fővel meghaladták az 1941. évi összesített adatot. Viszont Szentlászló 1 fős, valamint Szerdahely 11 fős népességcsökkenése negatív irányba mozdította el az öt település adatsorát. A népességcsökkenés folyamata, mely az első világháborút követően kimutatható Csekefán, Kisfalun, Pártosfalván, Szentlászlón és Szerdahelyen, a második világháborút követően tovább folytatódott. Ebben mindenképpen szerepet játszottak a második világháborúban elesett katonák, a háború végén, ill. közvetve a háborút követően a magyarságot ért atrocitások,43 de elsősorban Jugoszlávia és a keleti blokk államai között 1948-ban kirobbant Kominform-vita. A Sztálin haláláig tartó konfliktus következtében a magyar-jugoszláv határ egyfajta háborús övezetté vált, melynek során a határt hermetikusan lezárták, és külön engedélyhez kötötték a határsávban való mozgást úgy a magyar, mint a jugoszláv 40 Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. 4. Vas megye. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1993. 23. 41 A második Jugoszláviában vagy titói Jugoszláviában az első népesség-összeírásra 1948-ban került sor, viszont az adatok hiányossága miatt ezt az összeírást nem elemeztem. 42 Kovács Attila: Številčni razvoj prekmurskih Madžarov v 20. stoletju. In: Razprave in gradivo, 2006/48-49.19-21. 43 Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941-1945- Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2006. 159-165. Az elemzett öt település közül csak Szentlászlóról történtek internálások 1945-ben. Az internálás során összesen 30 személyt internáltak Szentlászlóról a hrastoveci ill. később a sterntáli koncentrációs táborba. Az internálásnak négy halálos áldozata volt Szentlászlóról. Egy hölgy a sterntáli táborban halt meg, hárman viszont - köztük a helyi református lelkész egyéves kislánya - az internálás alatt elszenvedett betegségek következtében a táborból való hazatérést követően haltak meg. A helyi református lelkészcsalád többi öt tagját viszont a táborból való megérkezést követően az új jugoszláv hatalom emberei kitelepítették, ill. eltávolították a településről. Erről lásd bővebben: Miért? Zakaj? lendvai füzetek - lendavski zvezki 16. Lendva/Lendava, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet - Zavod za kulturo madžarske narodnosti, 1998. 91. 194
