Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Kovács Attila: Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely népesedése, anyanyelvi és nemzetiségi, valamint vallási megoszlása a 18. század végétől a 21. század elejéig
A másik három településen 1890 és 1900 között nőtt a lakosság száma. Kisfalun 93-ról 116 főre, Pártosfalván 393-ról 433 főre, míg Szerdahelyen 190-ről 202 főre nőtt a lakosság száma 1890 és 1900 között. Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó adatfelvételére 1910- ben került sor, melynek lebonyolítása nagyjából változatlanul történt, mint a korábbi összeírásoké. Egyedül a számlálóbiztosok esetében a törvény 3. paragrafusa elrendelte, hogy az elemi iskolák valamennyi férfi tanítója köteles adatfelvevőként részt venni a munkálatokban. Ezzel a stabil munkatársi gárdát segítették kialakítani.30 Ha összevetjük Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely 1910-es népszámlálási adatait a századfordulón rögzített állapotokkal, megállapítható, hogy a lakosság száma 3,8 százalékkal nőtt (64 fő). Vagyis a növekedés üteme változatlan maradt, a demográfiai olló tovább csukódott. A településszintű elemzés alapján megállapítható, hogy Kisfalu kivételével - ahol 13 fővel (11,2%) csökkent a népesség - mindegyik településen nőtt a lakosság száma. A legnagyobb arányú növekedést Szerdahely produkálta 11,1 százalékkal (23 fő), míg Pártosfalva 5 fős növekedése (1,1%) a legalacsonyabb növekedést jelentette. Szentlászlón 7,9 százalékkal (37 fő), Csekefán pedig 5 százalékkal (12 fő) nőtt a lakosság száma a századfordulón felvett adatokhoz viszonyítva. Szentlászló lakosságának növekedésében valószínűleg szerepet játszott az a tényező is, hogy az USA- ban 1907 végén kitört a gazdasági válság, és ennek következtében megnőtt az USA-ból hazatérők, ill. visszatelepülök száma.31 Ezzel szemben viszont Pártosfalva alacsony arányú lakosságnövekedésére, valamint Kisfalu népességcsökkenésére minden bizonnyal kihatott a kivándorlás, mely 1905-1907 között tetőzött Vas megyében.32 2.4 A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATAI Az első világháborút követő első népesség-összeírásra az elemezett öt településen már egy új állam, az SzHSz Királyság keretén belül került sor. A jugoszláv számlálóbiztosok Csekefán, Kisfaluban, Pártosfalván, Szentlászlón és Szerdahelyen 1921-ben 1.453 személyt írtak össze, ami 65 fővel jelentett kevesebbet, mint 1910-ben. Kisfalu kivételével, ahol az elemzett időben 7 fővel több személyt írtak össze, mind a négy településen csökkent a lakosság száma. Legnagyobb mértékben Szentlászlón fogyott a lakosság száma, ahol az 1910-ben összeírt 501 főről 1921-re 461 főre apadt a népesség (-8,0%). Szintén nagy arányú volt a népességfogyás Szerdahelyen (-7,11%) 30 Az 1869-1980. évi népszámlálások története és jellemzői. 110; 119. 31 Puskás Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1982. 69-70. 32 Baizik Zsolt: Kivándorlás Vas megyéből a 19. század második felétől az 1. világháborúig. 191. Itt említendő' meg, hogy az 1902 és 1904 között a muraszombati járásból külföldre vándoroltakról készült egy összeírás. Az összeírt adatok szerint 421 személy hagyta el három év alatt a járás területét és vándorolt ki az USA-ba, Ausztriába vagy Horvátországba. Az összeírás adatai szerint a járás területén található négy települést (Kisfalu, Csekefa, Pártosfalva és Szerdahely) egyetlen egy személy sem hagyta el az adott időintervallumban (Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban MNL VaML) IV423/a/l. Muraszombati Járás Főszolgabírói Elnöki iratai, 1902,63/902). 191
