Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)

Kovács Attila: Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely népesedése, anyanyelvi és nemzetiségi, valamint vallási megoszlása a 18. század végétől a 21. század elejéig

publikálásánál 1991-ig csak a nemzetiségi hovatartozást tartalmazó adatokat közölték. Az 1991. évi népszámlálásnál úgy a nemzetiségi, mint az anyanyelvi adatok a rendelkezésünkre állnak. A 2002. évi (első önálló) szlovén népszámlálás, hasonlóan az 1991. évi jugoszláv összeíráshoz, feltüntette úgy az anyanyelvi, mint a nemzetiségi adatokat, azzal, hogy nem településszintű, hanem csak járási szinten közölte az etnikai adatokat. A 2011. évi szlovén népesség-összeírás nem kérdezetett rá sem az anyanyelvi, sem a nemzetiségi hovatartozásra.4

Az elemezett öt településre vonatkozóan a 18. század végéről rendelkezünk viszonylag pontos vallási, illetve felekezeti adatokkal. Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely vallási adatait az 1793. évi egyházi schematizmustól tudjuk követni egészen az 1941. évi népszámlálásig. A második világháborút követő jugoszláv népszámlálások nem kérdeztek rá a lakosság vallási hovatartozására, ez alól kivételt az 1991-ben végrehajtott utolsó jugoszláv népszámlálás jelentett.5

2. Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely NÉPESEDÉSE 1784-TŐL 2011-IG

Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely népességfejlődéséről viszonylag részletes adatok állnak a rendelkezésünkre 1784—1787-től. Ahogy arról már szó volt, a népszámlálások mellett a 19. század első felében készült egyházi schematizmusok és egy leíró statisztika adatainak segítségével igyekszem bemutatni az öt település népességfejlődését az 1784-1787-ben végrehajtott II. József-féle népszámlálástól egészen a 2011. évi szlovéniai népszámlálásig.

2.1 Az 1784-1787-es II. József-féle népszámlálás

A magyar korona országainak lakosságát a teljesség igényével először a II. József által 1784-ben elrendelt népszámlálás mérte fel. Az 1784-1787-es népszámlálás célja ugyanis minden egyes Magyarország területén élő személy számbavétele volt, és a társadalom minden rétegére kiterjedt. Ebből kifolyólag a népszámlálási adatok lehetővé teszik minden település népesedési, szociális és kulturális viszonyainak megismerését. A II. József-fé-4 A második világháború utáni összeírások módszertanáról lásd bővebben: JosipoviC Damir: Učinki priseljevanja v Slovenijo po drugi svetovni vojni. Zbirka: Migracije 10. Ljubljana, Založba ZRC, 2006.

5 Josipovič Damir: Slovenci na Balkanu skozi modeme popise prebivalstva 1880-2012. In: Žitnik Serafin Jania (szert): Priseljevanje in društveno delovanje Slovencev v drugih delih jugoslovanskega prostora. Ljubljana, Založba ZRC, 2014. 67-89.

183