Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)

Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig

(Selo) érdemelt elismerést. A helyi párttestület közgyűlésén Kakas Jenő a mezőgazdasági szövetkezetekben folyó tevékenység ellenőrzésének hiányosságait boncolgatta. Vida Géza titkár a közgyűlési határozatok keretében - egyebek mellett - javasolta a tagtoborzás intenzitásának növelését és a tagság erőteljesebb agitációs szerepét a fontos döntések meghozatalánál.186

A vallási élet szempontjából - egy 1956-ból származó belügyi beszámoló alapján - fontos megemlíteni, hogy a református egyházhoz tartozó híveket a tárgyalt falvakban főképpen Szentlászlón, Csekefán és Kisfaluban tartottak számon. Mivel nem volt akkoriban állandó lelkésze az egyházközségnek, bizonyos szertartásokat a világi Balaic Kálmán végzett. A felekezethez tartozó hívők számának csökkenését azzal magyarázták, hogy vallási megfontolásból a családokban mindössze egy-két gyermek születik. A református magyar hívőket, akárcsak a környékbeli falvak evangélikusait is, a belügyi szervek nagyon magyar érzelműeknek minősítették.187

Az 1956-os magyarországi forradalom idején a Pártosfalva környéki falvakban és Szentlászlón a lakosság körében élénk érdeklődést mutatkozott az események iránt. A magyar nemzetiségű lakosság rokonszenvezett a történtekkel, és - a szlovén belügyi szervek értékelése szerint - bízott a kommunizmus bukásában Magyarországon. Azokban a napokban nagyon sokan a

rádiókészülékek mellett hallgatták az eseményekről szóló tudósításokat. A forradalom Szovjetunió általi leverése a muravidéki magyarokat is nagyon megtörte. A Muravidéken feltehetően revizionista jellegű megnyilvánulások is elhangzottak azokban a napokban. Ezt a belügyi körökből származó véleményt azonban bizonyos fenntartásokkal kell kezelni. Szentlászló és Pártosfalva környékére vonatkozóan a beszámoló konkrétan nem tett említést. Visszaemlékezők szerint a határ menti falvak magyar lakossága tisztában volt az eseményekkel. Az ún. százméteres határ menti sávban mezőgazdasági munkát végző szerdahelyiek a magyarországi ismerősökkel, rokonokkal a legfontosabb információkat kicserélték, mivel akkorra már valamennyire csökkent a korábbi esztendők határőrzési szigora. Értesültek a szomszédos magyarországi falvakban történt megmozdulásokról is a forradalom időszakában. Azon a területen az 1956-os menekültek átkelése kevésbé volt gyakori jelenség, mint a Lendva-vidéken. Elvétve akadhatott arra példa, azonban nem volt jellemző.188

A következő években jelentősen enyhült a feszültség a jugoszláv és magyar állam között, aminek Pártosfalva környékére pozitív kihatása volt. Ugyan nagyon lassan, de kis lépésekkel újraéledtek a családi, baráti, kulturális és egyéb kapcsolatok. A társadalmi, politikai és közbiztonsági szervek együttműködése is kialakult, bár bizalmatlanság is még akadt jócskán kölcsönösen.

186 SI_PAM/Občinski ljudski odbor Prosenjakovci, A SZKSZ pártosfalvi alapszervezete éves közgyűlésnek jegyzőkönyve, 1954. 02. 08.

187 AS-RSNZ, 1931., 1184., 4321-2 (inv.183), 167-168.

188 Károlyi (született: Antal) Elza szerdahelyi lakos nyilatkozata a szerzőnek (2014. 06. 03.)

142