Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)

Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig

A közvetlenül érintettek visszaemlékezéséből ismeretes, hogy az új hatalom megjelenését követően először Szentlászló­­ról mintegy tíz polgárt Filócra hurcoltak el, ahol négy hónapig tartották őket fogva. A református lelkészt Mariborba vitték. A Filócra hurcoltak közül egyeseket állandóan zaklattak, terelték őket a szöges kerítéssel körülvett udvaron, valamint ütötték is őket. A FIrastovecba elhurcoltaknak úgyszintén nehéz sors jutott. Néhány hónapos fogva tartás után a felnőttek szeptemberben térhettek haza, a gyerekek valamivel korábban. A Strniščere kerülők később „szabadultak”. Az elhurcolásra kényszerítettek válogatása Szentlászlón sem egységes módszer szerint történt. A döntést befolyásolok részéről összefügghetett az személyes sér­tődöttséggel, a földtulajdon esetleges elkobzásának reményével, illetve annak megkaparintásával, továbbá a már említett Nyilas Pártban való szerepvállalással stb. Közismert, hogy a legtöbben csupán azért léptek be a szélsőséges pártba, hogy elkerüljék a behívót a hadseregbe, mivel a háború utolsó hónapjaiban eszetlen mozgósítási akciókra került sor. Az élelem a koncentrációs táborban nagyon rossz volt. Több­ször csak férges babot kaptak. Az elhurcoltak többségét ugyan fizikailag különösebben nem kínozták, azonban néhány esetben volt arra is példa. A szentlászlói református lelkész feleségét egy hadnagy többször is megütötte.119 19. Ismét jugoszláv környezetben -MEGSZORÍTÁSOK ÉS ELKOBZÁSOK KÖZEPETTE Közvetlenül a második világháború után, amelynek utolsó hónapjaiban a határ menti magyarok lakta falvakat is nagyon megviselte a front átvonulása, csak nehezen tért vissza az élet a természetes kerékvágásba. Nagy szegénység uralkodott, a legtöbb esetben az alapvető megélhetési feltételek biztosítása is nagy megpróbáltatásnak számított. A magyar nemzetiségű lakosság köréből, amint már utaltunk arra, csak Szentlászlóról hurcol­tak el személyeket a hrastoveci koncentrációs táborba, a többi négy településről szerencsére nem. A beszolgáltatások azonban a lakosságot valamennyi faluban nagyon megviselték, tekintet nélkül nemzeti vagy más hovatartozására. A háború utáni egypártrendszerbeli időszakban államo­sításnak nevezett totalitárius módszerekkel megvalósított el­kobzások Pártosfalva környékét is érintették. A magántulajdon eltulajdonításáról és annak megvalósításáról szóló, 1945. június 9-i keltezésű törvény az államosítás keretében elrendelt elkobzást úgy határozta meg, mint egészében vagy részben elsajátított magán vagy más jellegű vagyont, amiért nem jár semmilyen kárpótlás.120 A hat esztendővel későbbi, módosított törvény pedig 119 Göncz László: Ha újrakezdhetné, a zenének még nagyobb szerepet szánna az életében. 116-118. 120 Uradni list Demokratične Federativne Jugoslavije, 40/1945. 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom