Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
II. Bevezető
H et és vidékéhez 17 községet és 15 pusztát, telepet, majort s lakott helyet számítunk. Ezek a következők: Baglad, Banuta, Belsösárd, Bödeháza, Csesztreg, Gáborjánháza, Göntérháza, Kámaháza, Külsősárd, Lendvahidvég, Lendvahosszúfalu (Belsőhegy, Hidegkút, Kisbükkhegy, Kishegy, Nagybükkhegy, Szénégető, Újhegy. Ezek eddig Hosszúfalu szőlőhegy néven szerepeltek), Lendvavásárhely (Borshegygyei), Radamos, Résznek, Szentistvánlak, Szíjártóháza és Zalaszombatfa (Nyakasházapusztával és Gálpálházával).”9 Szentmihályi helyesen állapítja meg, hogy „Gönczi Hetése sem a történeti-tudati egységgel, sem az annál jóval nagyobb etnikai egységgel sem azonos .”10 A magyarországi néprajzosok közül Kerecsényi Edit foglalkozott a hetési viselettel, szokásokkal. Az általa írt tanulmányok alátámasztják a kistáj meglétét. Lendva-vidékkel és Hetéssel kapcsolatos mélyreható vizsgálatokat, az összes korábbi megállapítást elemezve, áttekintve a történeti és földrajzi adatokat, néprajzi kutatásokat, gyűjtéseket és interjúkat végezve, máig is helytálló megállapításokat Szentmihályi Imre tett.11 Szentmihályi azt javasolta, hogy: ,/t Kebele és a Mura közötti, kb. 25 településből álló terület és etnikai egység megjelölésére a Lendvavidék, illetve a lendvavidéki magyar etnikai (nyelvjárási, néprajzi) csoport (lendvavidékiek) megjelölése a legmegfelelőbb. ”12 A Hetés kifejezést azért nem találja helyénvalónak, mert: „Hetés történeti és tudati, az azt is magába foglaló nagy egység viszont nyelvjárási és néprajzi: etnikai jellegű fogalom,”13 Szentmihályi a századforduló táján 23 települést tekint a Lendva vidéki magyar etnikumhoz tartozónak; Dobronak, Zsitkóc, Jósecz, Bödeháza, Szombatfa, Szíjártóháza, Gáborjánháza, Kámaháza, Göntérháza, Radamos, Bánuta, Hídvég, Hosszúfalu, Alsó-Lendva, Kapcza, Gyertyános, Felső- és Alsólakos, Kóth, Petesháza, Hármasmalom, Csente és Völgyifalu. Pincét és Újfalut átmeneti településnek tartja azzal a megjegyzéssel, hogy Pince közelebb áll a sajátos Lendva-vidékhez, mint Újfalu (lásd a II/2. sz. térképet). Szentmihályi a továbbiakban több okot is felsorolt, amelyek szerepet játszottak abban, hogy kialakuljon a Lendva-vidéki etnikai csoport. Egyenként felsorolta mindazokat a tényezőket, amelyek elősegítették a vidék differenciálódását a magyarságon belül, egyben azonban szólt a vidéket integráló tényezőkről is. Az elkülönülésnek, differenciálódásnak három alapvető okát - földrajzi, társa9) Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 27. p. 10) Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai. Zalai Gyűjtemény 7. sz. 1977. 39. p. 11) Halász Albert: Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken. Lendva, 1999. 22. p. 12) Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai. Zalai Gyűjtemény 7. sz. 1977. 39. p. 13) U. o.: 39. p. 23
