Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
II. Bevezető
egyetlen etnikai csoport, melynek fő sajátossága az azonos nyelvjárás és viselet. E vidéken belülre sorolta Hetést4, mivel csupán tájnév, és kultúrája nem különíthető el a vidék többi részétől. A későbbiekben azonban a Hetés tájnevet kiterjesztette - igaz, fenntartásokkal - az egész vidékre, vagyis mind a „30-egynéhány” településre5, s erről a következőket írja: „Hetés területén a következő községek feküsznek: északon Jósecz, Dobronak, Zsitkóc, Bödeháza, Szombatfa, Szíjártóháza, Gáborjánháza, Kámaháza, Göntérháza, Radamos, Bánuta, Hídvég, Hosszúfalu, Alsó-Lendva, Kapcza, Gyertyános, Felső- és Alsólakos, Kóth, Petesháza, Hármasmalom és Csente.” A szomszédos magyarsággal való átmenetet képező települések közé pedig a következő településeket sorolja: „Rédics, Pincze, Újfalu6, Völgyifalu, Hotticza és Dobronak”. Bellosics azonban jól érzékelte Hetés és a vele azonos kultúrájú nagyobb terület elnevezésének problémáját. Ezért a továbbiakban megállapítja, hogy: „Hetés községei csak így (vagyis csak az önálló tájnév folytán) válnak ki az Alsó-Lendva vidéki magyar községek közül. Nyelvi tekintetben, valamint lakóinak a ruházatát tekintve is emezekkel (a nem hetési lendvavidékiekkel) egyezők. Azért hibás, ha e vidékről közölt népnyelvi adatok Hetés név alatt jelennek meg.”7 Bellosics Bálint lényegében jól határozta meg - ahogy arra a vidék későbbi kutatói, Szentmihályi, Halász és mások rámutatnak - az Alsó-Lendva környéki etnikai egység kiterjedését.8 Gönczi Ferenc, a századfordulón élt néprajzkutató a „Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése” című művében a következőket írta az általunk elemzett vidékről: „Hetés vidéke közvetlenül Göcsej mellett, annak délnyugoti részéhez tapadva terül el, háromszög alakban. Északnyugoti részén a Dobrai hegyeket, délkeleten az alsólendvai hegycsoportot érinti. Keleti határát a Lentitől Csesztregnek vezető út (Zalabaksától Lendvahosszúfaluig a varasdpozsonyi országút) déli határa Lendvahosszúfalu- és Bánutánál végződik; nyugoti határát pedig Radamos, Kámaháza, Zsitkóc, Lendvavásárhely (Dobronak), Szentistvánlak (Jósecz) és Lendvajakabfa községek képezik. Legészakibb községe Csesztreg. 4) Néprajzi tájegység a magyar etnikai területen belül, Zala megye délnyugati részén. A trianoni béke Hetés területét kettészelte; all hetési településből Magyarországon maradt Bödeháza, Gáborjánháza, Szíjártóháza és Zalaszombatfa, míg az SzHSz Királysághoz Bánuta, Göntérháza, Hídvég, Kámaháza, Radamos, Zsitkóc és Dobronak nevű hetési településeket csatolták. Hetésről elsőként Bellosics Bálint írt. 5) Bellosics Bálint Hetéshez először 7 települést sorolt. 6) Ma Tornyiszentmiklós részét képezi Újfalu. 7) Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai. Zalai Gyűjtemény 7. sz. 1977. 37-38. p. 8) Szentmihályi Imre és Halász Albert is néhány esetben korrigálják Bellosicsot. így például mindketten megemlítik, hogy Murarév (Hotiza) nem lehetett az Alsó-Lendva környéki magyar etnikai egység része, mivel szlovén településről van szó. Bellosics valószínűleg egyházi hovatartozása - Hotiza az alsó-lendvai plébánia részét képezte - miatt sorolta Hotizát az itteni etnikai egységhez. 22
