Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

Útravaló

Miután a határmódosítást követően elvesztette értelmiségének nagy részét, az állam kedvezőtlen intézkedései miatt fokozatosan romlott a muravidéki magyar kisebbség gazdasági és nem utolsó sorban kulturális és nyelvi helyzete is. Az oktatás területén érvényesített diszkriminációs intézkedések mellett az asszimilációs politika a lakosság nemzetiségi és nyelvi struktúrájának módosítására törekedett, és az akkori gazdasági intézkedések is nehezítették a kisebbségi közösségek boldogulását. Az állam a földreformot is a magyar közösség népességi és gazdasági fejlődésének megakadályozására használta fel.

Az új állam a földreformmal, a földmaximum korlátozásával tervezte megvalósítani a feudális és félfeudális viszonyok megszüntetését. A földreform reményeket és elvárásokat ébresztett a muravidéki szlovén és magyar lakosság köreiben. Azonban hamar bebizonyosodott, hogy a földosztás a szlovéneknek is keveset adott, míg a magyarok nagyrészt csak úgy juthattak földhöz, ha lemondtak saját közösségükhöz való tartozásukról. A nemzeti identitásnak ez a fajta, esetenként ugyan csak deklaratív módosítása, valamint a szlovén nemzetiségűeknek az addig viszonylag homogén, nemzetiségileg vegyesen lakott területekre való betelepítése csökkentette a magyar lakosság arányát és gyengítette nemzeti és nyelvi vitalitását. Ugyanakkor a nemzetiségi összetételre vonatkozó népszámlálási adatok módosulását az is befolyásolta, hogy azok a szlovénok, akik az Osztrák-Magyar Monarchiában a diszkrimináció miatt magyarnak vallották magukat, most újra a szlovén közösséghez sorolták magukat.

Erről az időszakról szól dr. Kovács Attila Földreform és kolonizáció a Lendvavidéken a két világháború között című tanulmánykötete. Az eredeti források alapos tanulmányozásával a kutató részletesen bemutatja a Lendva-vidéki Esterházy-nagybirtokon végrehajtott földreform egyes szakaszait. Miközben ismerteti a földosztás alapjául szolgáló jogi hátteret, az olvasó elé tárja a különböző csoportokhoz, mindenekelőtt a magyar kisebbséghez tartozó potenciális igényjogosultak sorsát, valamint a földosztás színfalai mögött zajló eseményeket. A szerző a nemzetiségi és anyanyelvi hovatartozás kategóriáit elemezve ismerteti a betelepítéseknek a térség etnodemográfiai struktúrájára gyakorolt hatásait, megállapítva, hogy állami támogatás nélkül a földreform a telepesek többségének sem biztosította a megélhetést.

A tanulmánykötet, amely ugyan egy behatárolt földrajzi területre vonatkozóan ismerteti az egykori politikai, gazdasági és népességi viszonyokat, közvetve a tágabb szlovén térségről is szól. A figyelmes olvasó könnyen felismerheti, hogy a vizsgált időszak hosszú távon is befolyásolta Muravidék és az itt élő emberek sorsát, nemze-6