Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
V. Lendva-vidék agrárstruktúrája a földreform előtt
Az alsólendvai Esterházy-hitbizomány utolsó tulajdonosa, ifjú Esterházy Pál herceg (balról) apjával, Esterházy Miklós herceggel egy 1916-ból származó fényképen. {Forrás: Hanna Molden: Griffes rózsa; Esterházy Pál és Ottrubay Melinda - egy hercegi pár története, H. n. 1999, Elektra Kiadóház, 283. oldal) véniához került birtokrészeit 9.098,5261 habarj (15.962,326 kataszteri hold) adta meg. Ebből a művelésre alkalmas terület 4.978,1648 ha (8.733,6224 kataszteri hold), az erdő 3.776,1278 ha (6.624,7856 kataszteri hold), míg a művelésre alkalmatlan terület 344,2335 ha t (603,9182 kataszteri hold) tett ki.3 Valamivel eltérnek a fentiektől a levéltári adatok. A Maribori Területi Agrárhivatal (Okrožni agrarni urad Maribor) által a Ljubljanai Agrárigazgatóságnak (Agrarna direkcija Ljubljana) írott 1925. augusztus 17-i jelentésben - amelyet az igazgatóság a Földreformügyi Minisztériumnak (Ministrstvo za agrarno reformo) továbbított - az alsólendvai Esterházybirtok nagyságát 15.794 kataszteri hold 800 négyszögölben határozta meg. Ebből művelésre alkalmas területnek (szántóföld, legelő, rét) 8.263 kataszteri hold 1.380 négyszögölt, erdőbirtoknak 6.901 kataszteri hold 442 négyszögölt, míg művelésre alkalmatlan területnek 629 kataszteri hold 578 négyszögölt minősített a hivatal.4 Ugyanez az agrárhivatal 1926. december 14-én kiadott határozatában megállapítja, hogy az Esterházy-uradalom 16.080 kataszteri hold 1.430 négyszögölt tesz ki. Ebből 6.604 kataszteri hold 946 négyszögölt tett ki az erdőbirtok, 4.462 kataszteri hold 1.285 négyszögölt a szántóföldek, 3.562 kataszteri hold 197 négyszögölt a rétek stb.5 A földreformot lezáró törvény meghozatala után Juraj Demetrovié 3) Prepeluh, Albin: Naš veliki socialni problem - agrarna reforma. Ljubljana, 1933. 69. p. 4) Arhiv Republike Slovenije; fond 71, „Kraljevska Banska uprava dravske banovine - Kmetijski oddelek (III), Odsek za agrarno-pravne posle, 1919-1944” (a továbbiakban AS 71), fasc44, Esterházy; Zakupodaja in kolonizacija. 5) Kokolj, Miroslav: Prekmurski Slovenci 1919-1941. Murska Sobota, 1984, 518. p. 79
