Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

XIV. Összefoglaló

kolónia létrehozásának kérelmével fordult a Földművelésügyi Minisztériumhoz és Sándor királyhoz. A kolóniát a dobronaki és a zsitkóci települések határában lévő kiirtott erdőterületen létesítették volna, a minisztérium azonban elutasította kérel­müket. Röviddel a földreformot lezáró törvény meghozatala előtt a Drávái Bánság Igaz­gatóságának megbízásából az Alsólendvai Járá­si Hivatal összeírta a Lendva-vidéki kolóniák te­lepeseit. A jegyzéken Pince, Benice, Petesháza, Gyertyános és Hídvég helységekben 1931. már­cius 27-ig letelepedett kolonistákat tüntették fel. Az összeírásból megállapítható, hogy az említett időpontig Lendva-vidéken 221 családot telepí­tettek le összesen 1.149 családtaggal. A földre­formot lezáró törvény meghozatala után tovább folytatódtak a betelepítések. Kámaházára 1931 tavaszán 15 tengermelléki szlovén, 5 horvát és 1 szerb családot telepítettek. Lendva-vidéken az utolsó kolónia 1932 és 1934 között alakult Hosszúfalu település részeként. A kolóniát 7 tengermelléki és 5 muravidéki szlovén család hozta létre. A Lendva-vidéki kolóniákat - kivéve a híd­végit és a gyertyánosit - 1935. április 9-18. kö­zött a Földművelésügyi Minisztérium által ki­küldött bizottság vizsgálta meg és az ott tapasztaltakról egy beszámolót készített. A beszámoló szerint a tengermellékről származó telepesek, illetve az általuk alapított kolóniák nagy nehézségekkel küszködtek. A bizottság tagjai gondot észleltek a föld megművelésében, a munkaeszközökkel és az igavonó állatokkal való ellátottság­ban, aminek következtében sok kolonista bérbe adta a földjét a környező települé­sek lakóinak. A nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva az összes telepes abbahagyta a különböző állami adók és illetékek fizetését. A Lendva-vidéki kolonizálásra - hasonlóan, mint az ország más területein vég­rehajtott kolonizálásra - jellemző volt a tervszerűtlenség, a szisztematikusság hiá­nya. A telepítések során nem alakult ki együttműködés a kolonizálást végrehajtó szervek, a kolonisták és a nagybirtok között, ami rengeteg összetűzéshez vezetett. A A Kámaházára telepített kolonisták egy csoportja 1940-ben. (Forrás: Vidič Jože fotó­gyűjteménye) 367

Next

/
Oldalképek
Tartalom