Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

XIV. Összefoglaló

tet hagytak meg saját tulajdonban. Az egyházi patronátusok felszámolására 182 kataszteri hold 417 négyszögölt foglaltak le az uradalom birtokaiból. Az uradalom erdőbirtokait a Körösi Vagyon Község vette meg és a határozat szerint ez a terület összesen 6.717 kataszteri hold 59 négyszögöl kiterjedésű volt. A fakultatív földvá­sárlás szabályzata alapján 761 kataszteri hold 337 négyszögöl birtokrész cserélt gaz­dát. A legnagyobb tételt a földreform, illetve az igényjogosultak számára lefoglalt területek jelentették. A határozat szerint az alsólendvai Esterházy-uradalom közel fele (49,8%-a), számokban kifejezve 7.951 kataszteri hold 968 négyszögöl terület a földreform szabályai alapján cserélt gazdát. Az Esterházy-uradalom saját kezelésében hagyott földek nagyságának megha­tározása körüli bonyodalomra elsősorban az adott okot, hogy a földreformot végre­hajtó szervek tulajdonában lévő, az Esterházy-nagybirtok területeit nyilvántartó kataszterek és telekkönyvek nem feleltek meg a valós helyzetnek. Emiatt úgy az uradalom, mint a különböző agrárközösségek többször is fellebbeztek a földreform hatálya alá vont területek végett. Hasonló okokra hivatkoztak a földreformot végre­hajtó szervek is, amikor egymás döntéseivel nem értettek egyet. A nézeteltérésekre elsősorban a Maribori Területi Agrárhivatal és a Földreformügyi Minisztérium, il­letve a minisztérium élén gyakran cserélődő és a földreformmal kapcsolatosan álta­lában eltérő koncepciót alkalmazó miniszterek között került sor. A nagybirtok felső birtokhatárának meghatározásával szorosan összefüggött a földigénylők meghatározása, amelyet az Esterházy-uradalmon többször hajtottak végre. A földreformban érintett személyek első és az egész nagybirtokra kiterjedő felülvizsgálatára rögtön a földreform kezdetén, 1921 márciusában került sor. A bér­lők és földigénylők következő nagyszabású revízióját 1924. augusztus 5-11. között hajtották végre, melynek során a magyar és nem szláv nemzetiségű személyekkel kötött bérleti szerződéseket felbontották, az így elvett földet pedig az ott élő szlové­nek, kolonisták és dobrovoljácok között osztották szét. Az agrárföldre jogosultak utolsó meghatározását a földreformot lezáró törvény­ben leírtak szerint hajtották végre. Az Esterházy-nagybirtokon a földreform lezárá­sát felügyelő bizottság, amely a földreformot felszámoló törvény alapján határozta meg a földreform hatálya alá került területeket és az arra jogosult személyeket, 1936 és 1938 között működött. A bizottság döntései értelmében az agrárföldhöz jutott személyek ténylegesen is a föld tulajdonosai lettek, mivel a határozatok tartalmaz­ták a föld tulajdonjogának telekkönyvi átvitelét is. Lendva-vidéken - mint ahogy egész Jugoszláviában - a földreform és kolonizá-364

Next

/
Oldalképek
Tartalom