Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken

A „Našička” fafeldolgozó vállalat alsólendvai fűrésztelepét és a kebelei erdőt összekötő keskenynyomtávú vasút építői. (Forrás: Varga Sándor fotógyűjteménye)

Község vált.4 Ez az adat az egy évvel később, 1932. június 25-én kibocsátott és már többször idézett miniszteri rendelet szerint sem változott.5

Az adásvételi szerződés életbe lépése után a horvát tulajdonos a lábon álló fát továbbadta a „Našička” fafeldolgozó vállalatnak. A Száva és a Dráva közötti erdőben tulajdonnal és bérlettel rendelkező céget Közép-Európában ismerték és jó szakmai hírnévnek örvendett. A gazdaságos működtetés biztosítására és a szállítási költségek csökkentése végett a „Našička” Alsólendván fűrésztelepet állíttatott fel. Az új feldolgozó és az erdő között 1931-ben keskenynyomtávú vasutat létesítettek, melyet az üzemmel együtt 1943-ig működtettek.

Az eredeti Esterházy-nagybirtokból az erdészeti részleg volt a gazdaságosan eladott terület. Az erdészet birtokoscseréjébe semmilyen állami szerv nem avatkozott be gátló módon, itt érvényesülhettek a piaci viszonyok. Jellegüknél és működtetésüknél fogva a Lendva-vidéki erdőket nem lehetett sem a kolonizáció, sem az etnikai terjeszkedés szolgálatába állítani.

4) Kokolj, Miroslav: Prekmurski Slovenci, 1918-1941. 527. p.

5) AS 71, fase. 74, Esterházy, Supermaksimum, utrditev objektov in prepisi k zemljiški knjigi.

317