Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
végén arra kérték a báni hivatalt, hogy a telepeseket adósságaik felének elengedésével segítse az állam. A nemzetpolitikai szempontból kiemelten kezelt Lendva-vidéki kolonisták panaszainak kivizsgálására, helyzetük felülvizsgálatára 1935 tavaszán egy bizottság érkezett hozzájuk. A hídvégi és a gyertyánosi kolóniákon kívül a többi telepes faluról a terepszemle után beszámolót készítettek az illetékes tárca számára. A valamilyen - számunkra ismeretlen - oknál fogva pontosan egy év múlva elkészült összegzésben32 a bizottság tagjai kifejtették, hogy: „Az összes kolónia kolonistái és dobrovoljácai sokat szenvedtek az utóbbi években a különböző A Lendva-vidéki telepesek 1934. december 30-án szervezett természeti katasztrófák kö- nagygyűlésén elfogadott határozat. (Forrás:as 7i, Fasc. 44. Esterházy) vetkeztében; többszöri árvíz, szárazság, fagy, egerek stb. sújtották őket. Általában a kolonisták 80%-ának gazdasági és vagyoni helyzete olyan, hogy a megélhetésük kiadós állami segítség nélkül a mai körülmények között teljesen lehetetlen. Egyedül a kolóniákra anyagiakkal jól ellátva érkezett telepeseknek sikerült úgy felépíteniük a gazdaságukat, hogy a továbbiakban is ki fognak tartani, ha nem lesz több elemi katasztrófa és baleset az állatokkal. Mindenki más pedig ma mezítelen és éhes. A fentiekben említett elemi katasztrófák miatt az összes kolonista abbahagyta a különböző illetékek fizetését, 32) A beszámolót 1936. április 4-én küldték el a Földművelésügyi Minisztériumba. RESOLUCIJA Naseljenci ob madžarski meji v Prekmurju na naslelbinahj 3enica,Pinica,F*3tišovci .bostje,Dolga Vas.Kamovcl in Gaberje,zastopani po upravni n odborih Agrarnih zajednic na zbopomoč __ ____________- - /Naj '»e blorolzvoll vz»ti večkrat uovdnrja!o,da so tukais ti«tih krajev julijske kraji 1 “ ~ 1 — "■ 3 ‘ ' 1 rrr* t.n n 1 raiio obzir to,kar se je že i naseljenci večinoma iz im je vojna vzela vse ne. jo to j oo uma iin e, kakor tudi da se oorestna m°ra speci jslno za nas zniš» ne minimum,ki je m«roc. 'b.j torsj blaroizvoli v oštevati,da je tukaj .vprašanje za obstoj ali T-cr.st 83o družin,’-l so borijo men tukajšnjimi tunerodel za živijenski obstoj. Nn*nj« •=•"'0,ca ni potr«bno oosebnd» oovdar.jati kake varnosti je tukajšnja kolonizacija nacijon?In«ra ni-menta, vsi en česar je nujno oot"- no,*a bi merodajna ohlastva vsaj deloma vpoštevala principe iste. V prepričanju,da bode ta naša resolucija najšla •azumevanje ostanemo m da ni čuvarji severne meje naše mo vi ne -p , čnvA'*o jmosLAvuu j fetUZ y.'^.A4* —i /•V, ■; 310
