Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
II. Bevezető
itteni sajátos etnikai jelleg kialakulásának. Az etnikai egységhez, ahogy azt Szentmihályi Imre is megállapította: a táj integráló tényezői is hozzájárultak, nevezetesen az azonos földrajzi, nemzetiségi, társadalmi, vallási és egyéb adottságok."16 A mocsarak és az erdők által kirajzolódó belső tagozódás ellenére a Lendvavidék alapvetően egységes tájat alkotott. Ez elsősorban a térségben meghatározó szerepet játszó alsólendvai uradalomnak volt köszönhető, amely szervezte és összefogta a Lendva-vidéki településeket.17 Az itt lakók jobbágyként az uradalomhoz tartoztak, s az Esterházy-birtok vallási szempontból is befolyásolta a térséget. Az egész vidék a katolikus hitfelekezethez tartozott, bár két plébániára - az alsólendvaira és a dobronakira - osztódott. Lendva-vidék lakossága széles körben megkülönböztette az alsó és felső vidéket, s külön nevet is adott: alsó és felső fára (plébánia). Ez kifejezi és egyben jelzi, hogy az Alsólendva alatti és feletti részt ugyanazon egységes területként vették a helybeliek. A vallási szempontok miatt - a kultúra egységes jellegéből adódóan - nem jelentkezett differenciáló tényező. Nemzetiségi szempontból a vidéken a századfordulón döntően magyarok éltek. Igaz ugyan, hogy a XIX. század második felében az Alsólendva vonzáskörzetében fekvő szlovén falvakból - elsősorban Nagy- és Kispalina (Mala in Velika Polana), Tüskeszer (Trnje), Lendvaszentjózsef (Gomilica) stb. - számos család telepedett le a szőlőhegyen, de ez Lendva-vidék nemzetiségi összetételére nem volt nagyobb befolyással.18 Nagyon fontos szerepet játszott a Lendva-vidéki etnikai csoport kialakulásában a vidék két mezővárosa, Dobronak és Alsólendva. Mindkét település plébániai központ, heti és országos vásárok színhelye, közigazgatási központ volt: Dobronak körjegyzői, míg Alsólendva a kiegyezés után járási székhely is, amelyhez az általunk tárgyalt egész vidék - kivéve Pincét - tartozott. Szentmihályi Lendva-vidék életében és egységes népi kultúrájának kialakulásában fontos szerepet tulajdonít Alsólendvának és Dobronaknak, mivel jelentős integráló tényezőként játszottak szerepet: „... az itt is ható azonos földrajzi, társadalmi, nemzetiségi viszonyokon kívül főként a táj középpontjában fekvő ’hírős város’ Alsólendva".19 A fentiekben felsorolt differenciáló és integráló tényezők együttes és huzamos kölcsönhatása folytán alakult ki a Hetést is magába foglaló Lendva-vidék, az itteni sajátos 16) Szentmihályi Imre: Hetes és Lendvavidék néprajzi sajátosságai. Zalai Gyűjtemény 7. sz. 1977. 41. p. 17) Alsólendva hatalmas uradalom birtokigazgatási központja volt az Árpád-kortól egészen az Esterházynagybirtok felosztásáig. A birtok központjából igazgatták a vidék gazdaságát. 18) Lendva-vidék nemzetiségi összetételéről bővebben lásd a III. fejezetet. 19) Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai. Zalai Gyűjtemény 7. sz. 1977. 50. p. 25
