Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
Hosszúfalu, Radamos, Hídvég, Kámaháza, Bánuta és Göntérháza kataszteri községek területén jelölték ki.- 520 kataszteri hold 693 négyszögöl földet a földreform, illetve a földosztás számára tartalékoltak - a még ki nem osztott birtokrészből - Göntérháza, Hosszúfalu, Radamos, Gyertyános, Hídvég, Felsőlakos, Alsólakos, Petesháza, Zsitkóc, Bánuta, Kapca, Pince és Völgyifalu kataszteri községekben. A végzésben a területi agrárhivatal még megjegyezte, hogy Bántornya (Turnišče) és Lendvaerdő (Renkovci) települések agrárérdekeltjei az elvesztett erdei enklávékért kárpótlásként a radamosi kataszteri községben kapnak legelőt.31 Az Esterházy-nagybirtok földreformra felhasználható területeinek, illetve az uradalom saját kezelésében hagyott birtoktestek meghatározása végül is nem egész öt évig, 1923 októberétől 1928 júliusáig tartott. A legtöbb nehézség abból adódott, hogy a földreformot végrehajtó szervek tulajdonában lévő, az Esterházy-nagybirtokot nyilvántartó kataszterek és telekkönyvek nem feleltek meg a valós helyzetnek. A Maribori Területi Agrárhivatal rendelkezésére álló kataszterek ugyanis az 1860- as években végrehajtott tagosítási munkálatok előtti évekből származtak, melyekben nem vezették tovább a községek és a parcellák határainak változásait. Ez a tény nagyon jó okot adott úgy az uradalomnak, mint a különböző agrárközösségeknek a fellebbezésekre. De ugyanerre a hiányosságra hivatkoztak a földreform végrehajtó és ellenőrző szervei is, amikor egymás döntéseivel nem értettek egyet. A nézeteltérésre elsősorban a Maribori Területi Agrárhivatal és a Földreformügyi Minisztérium, illetve a minisztérium élén gyakran cserélődő miniszterek között került sor, amelynek hátterében valószínűleg politikai színezetű okok álltak. A gyakori kormányváltások miatt - csak 1926 folyamán öt kabinet működött - a Földreformügyi Minisztérium élére különböző pártok, illetve csoportok emberei kerültek. Ezen személyek véleménye többször eltért a korábbi miniszterek véleményétől a nagybirtok felhasználható nagyságát illetően, ezért sokszor egymásnak ellentmondó végzések születtek az Esterházy-nagybirtokról. Bár a birtokos megpróbálta eladni az egész Lendva-vidéken fontos szerepet játszó uradalmát, Belgrádban ezt sem engedélyezték. 31) /1S 71, fasc. 55, Esterházy; Spisi agrarne direkcije in Banske uprave. Odloki o utrditvi subjektov, različne pritožbe glede zemljišča in zgradb. 270
