Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
II. Bevezető
II. Bevezető ll/l A földreformmal és a kolonizációval kapcsolatos irodalom és levéltári források értékelése A magyar történetírásban nem keltett nagyobb érdeklődést a két világháború között végrehajtott jugoszláv földreform és kolonizáció. Három mű foglalkozik ezzel a kérdéssel: A. Sajti Enikő „Kényszerpályán. Magyarok Jugoszláviában, 1918- 1941” című kötetében a gazdaságról szóló fejezetben található hosszabb összefoglaló a földreformról, Csuka János „Kisebbségi sorban” című könyvében ismertet adatokat a jugoszláv agrárreformról, valamint Dolmányos István „A kelet-európai földreformok néhány problémája” című, jelentős tényanyagon elvégzett összehasonlító elemzésében foglalkozik önálló fejezetben a két világháború között végrehajtott délszláv földreformmal és kolonizációval. A fent említett munkák mellett már a két világháború között is született néhány, erősen érzelmi szempontú írás a jugoszláv agrárreformmal kapcsolatosan (pl.: Etédi István: A földbirtokreform a megszállt magyar területeken). A jugoszláv történetírásban, illetve szerb-horvát nyelven több olyan munkát is találunk, amelyek a két világháború között végrehajtott jugoszláv földreformról és kolonizációról szólnak. Mindenekelőtt meg kell említeni Milivoje Erič „Agrarna reforma u Jugoslaviji, 1918-1941” (Földreform Jugoszláviában 1918- 1941) című könyvét, amely az egész országra kiterjedően elemezte a földreformot. Erié könyvében a földreform és a kolonizáció főbb irányvonalait vázolta elsősorban, az általa közölt adatok azonban csak az 1929-ben megalakult, belső közigazgatási egységnek számító bánságok szintjén összegzi az agrárreform eredményeit, illetve következményeit. A földreformot és a kolonizációt tárgyalja Nikola Gačeša 17
