Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
Tartományi Kormány Földreformért Felelős Főmegbízotti Flivatalának leveléből, amit a muravidéki polgári biztosnak küldött. A ljubljanai hivatalnok arra kéri helyi kollégáját, segítsen feltárni Gregorovié megtámadásának hátterét. A polgári biztos válaszában kifejtette: többen is elégedetlenségüket fejezték ki Gregorovié kinevezése miatt, mivel horvát származású, akik a muravidékieknek ellenszenvesek.11 Valószínűleg nem az anyanyelve, hanem a politikai beállítottsága és a születési helye, illetve addigi lakhelye lehetett az igazi gond az agrárhivatal vezetőjével. Ő sem volt muravidéki, s emiatt tartottak a helyiek tevékenységétől. XII. 2. 3. A földreform kivitelezésének kezdete az Esterházy-nagybirtokon A többször idézett „előzetes rendelkezések” előírták, hogy rögtön nagybirtoknak minősülnek és az agrárreform céljaira felhasználásra kerülnek a hitbizományok. Mivel az alsólendvai uradalom hitbizomány volt, a földreform keretébe került. Az elidegenítést és megterhelését tiltó rendelet pedig meghatározta, hogy a nagybirtok 131 kataszteri hold (75 ha) termőföld, illetve 350 kataszteri hold (200 ha) összterület feletti birtokrészeit kisajátítják a földreform számára. Ahogy arról már a fentiekben szó esett, az Esterházyak Muravidékhez került alsólendvai uradalma körülbelül 16.000 kataszteri holdat tett ki, amelyből az elidegenítést és megterhelést tiltó rendelet alapján a 350 kataszteri hold feletti területek a földreform rendelkezései alá kerültek. A nagybirtok állami felügyeletéről és igazgatásáról szóló - és már többször idézett - rendelet alapján az Esterházy-birtok is állami felügyelet alá került, mivel a hitbizományokra ez kötelezően vonatkozott. Az első állami felügyelő Simon Falež volt, akit 1921 júliusában Luka Medina követett.12 Az Esterházy-uradalom felosztásra kijelölt területeit először egy évre meghagyták bérletbe annak ellenére, hogy az érvényes és korábban ismertetett rendelet szerint négy gazdasági esztendőre köthettek volna szerződést a használókkal. Az ideiglenes jellegű egy esztendei szerződésekre az idő rövidsége miatt volt szükség, mivel 11) Pokrajinska in študijska knjižnica Murska Sobota (továbbiakban P1ŠK Murska Sobota), Arhiv sreskega načelstva, fasc. 17; Agrarne zadeve. 12) Kokolj, Miroslav: Prekmurski Slovenci 1919-1941. 490. p. 195
