Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken
XII. 3. számú táblázat: Az SzHSz Királysághoz csatolt Bácska legnagyobb birtokosai Nagybirtok összterület Szabadka Politikai Község 33.042 kát. hold 1.173 négyszögöl Kotek Rudolf 20.982 kát. hold 118 négyszögöl Kalocsai Érsekség 15.296 kát. hold 476 négyszögöl Zenta Politikai Község 12.001 kát. hold 979 négyszögöl Széchenyi Mária 10.439 kát. hold 1.480 négyszögöl Duhderski Gedeon 7.010 kát. hold 405 négyszögöl Forrás: Gačeša, Nikola: Agrarna reforma in kolonizacija u Bačkoj 1918-1941. Novi Sad 1968. 43-48. p. Az SzHSz Királysághoz csatolt bánáti területeken a legnagyobb birtokosok között tartották számon: XII. 4. számú táblázat: Az SzHSz Királysághoz csatolt Bánát legnagyobb birtokosai Nagybirtok Összterület Csekonjics András 32.272 kát. hold 1.246 négyszögöl Versec Politikai Község 12.656 kát. hold 367 négyszögöl Nagykikinda Politikai Község 8.723 kát. hold 48 négyszögöl Léderer Artur 6.210 kát. hold 498 négyszögöl Forrás: Gačeša, Nikola: Agrarna reforma in kolonizacija o Banatu 1918-1941. Novi Sad 1972. 391-394. p. XII. 2. 2. A földreformmal kapcsolatos első helyi intézkedések Muravidékre 1919. augusztus 12-én vonultak be az SzHSz Királyság katonai egységei, ahogy már szó volt róla. A terület katonai igazgatás alatt maradt, melynek élére a szlovén származású Srečko Lajnšicot nevezték ki polgári biztosi rangban, muraszombati székhellyel. Szeptember 2-án Jožef Kočar személyében helyettest is kapott, akinek a székhelye Alsólendván volt.6 Lajnšic a befolyásos muravidékiek közül kine-6) Göncz László: A muravidéki magyarság 1918-1941. Leadva, 2001. 70. p. 193
