Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

XII. A földreform és a kolonizáció végrehajtása Lendva-vidéken

94 birtok volt hazai - szlovén, illetve jugoszláv - kézen, 109 pedig idegen tulajdonban.2 3 Ezzel szemben egy 1922-ben végrehajtott összeírás alapján a legtöbb nagybirtokos német nemzetiségű (91) volt. Rajtuk kívül 80 szlovén, 9 magyar, 7 olasz és néhány egyéb nemzetiségű tulajdonosa volt a nagybirtokoknak.4

Szlovéniában a földreformot megelőző időben háromféle nagybirtoktípust lehetett megkülönböztetni. A volt krajnai és dél-stájer tartományok területein a nagybirtokot elsősorban az erdők jelentették. A legnagyobb föld- és erdőbirtokosok a következő személyek, illetve családok voltak:

XII. 1. számú táblázat:

A legnagyobb föld- és erdőbirtokosok az egykori krajnai és dél-stájer tartományokban

Nagybirtokos

összterület

erdő

Karl Auersperg

41.233 kat.hold (23503 ha)40.098 kat. hold (22.856 ha)

Kranjski verski zaklad (Krajnai Egyházi Alapítvány)

31.964 kat. hold (18220 ha)31.964 kat. hold (18220 ha)

Ljubljanai Püspökség

21.177 kat. hold (12071 ha)11.585 kat. hold (6604 ha)

Windischgraetz Hugo

16.566 kat. hold (9443 ha)15.177 kat. hold (8651 ha)

Attems

11.454 kat. hold (6529 ha)9.671 kat. hold (5513 ha)

Thurn Vincenc

11.761 kat. hold (6704 ha)9.928 kat. hold (5659 ha)

Thurn Douglas

8.687 kat. hold (4952 ha)6.708 kat. hold (3824 ha)

Herberstein Josip

3.440 kat. hold (1961 ha)1.942 kat. hold (1107 ha)

Forrás: Čepič, Zdenko: Agrarna reforma in kolonizacija v Sloveniji 1945-1948. Maribor, 1995. 20. p.

Dél-Stájerországban, valamint Szlovénia déli részein a nagybirtok esetenként szőlőbirtokot is jelenthetett, más helyeken az állattartáshoz kötődött.5 A korábban a Magyar Királyság részét képező Muravidéken a nagybirtokot elsősorban a műve-2) Erjavec, Fran: Kmetiško vprašanje v Sloveniji. Ljubljana 1928., Bratko, Ivan: Nekmetska in tuja zemljiška posest v Sloveniji. Tehnika in gospodarstvo, 1939, št. 7-8., Šapla, Anton: Za izboljšanje življenskih pogojev našega kmetijstva, poročilo o kmetijski anketi I, Ljubljana 1938., Prepeluh, Albin: Naš veliki socialni problem - agrana reforma. Ljubljana 1933.

3) Prepeluh, Albin: Naš veliki socialni problem - agrana reforma. Ljubljana 1933. 14. p. Sajnos a pontos adatfelvétel időpontja nem ismeretes, de a könyv tartalmából kiderül, hogy a földreform előtti állapotokat tükrözi.

4) Janša, Olga: Agrarna reforma v Sloveniji med obema vojnama. Zgodovinski časopis, letnik XVIII, 1965. 182. p.

5) Šapla, Anton: Agrarna reforma. Poročilo o kmetijski anketi. Ljubljana, 1938. 150. p.

191