Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)

XI. A két világháború között végrehajtott jugoszláv földreform és kolonizáció rövid áttekintése

hátráltatja. Elsősorban az 1918 előtti időszakra vonatkozó adatok hiánya, illetve Bosznia-Hercegovina és Dalmácia esetében az idevágó adatok hiányos volta. Másrészt a két világháború között végbement jugoszláv földreformról szóló statisztikák és egyéb publikált adatok is nagyon hiányosak.

A bosznia-hercegovinai földreform eredményeivel kapcsolatosan több adat is megjelent, melyeket a földreformot végrehajtó szervek publikáltak. Ezzel kapcsolatosan a legutolsó adat 1935-ből származik. A már többször említett Teofan Ristič által 1938-ban publikált adatok szerint Bosznia-Hercegovina területén 1.286.227 hektár (2.256.538 kataszteri hold) területet osztottak szét a földreform során. Ristič adatai szerint a szétosztott földeken 249.580 család osztozott. Közülük is a jobbágyi viszonyban lévő kmetek 113.103 családdal voltak képviselve.32 Eme adatokkal kapcsolatosan azonban Erié megemlíti, hogy bizonyos tételei - mint például a beglug földekkel kapcsolatos adatok - nem reálisak.33

Bosznia-Hercegovinához hasonlóan a déli területeken (Koszovóban, Szandzsákban, Macedóniában és Crna Gora egyes területein) végrehajtott földreform számszerű adatairól a harmincas évek végéből származnak adatok. Ezek szerint 1938-ig a déli területeken a féljobbágyi vagy jobbágyi függőségben élő parasztcsaládok (38.071 család) tulajdonába került 211.194 hektár (370.515 kataszteri hold) föld. Emellett még felosztottak 49.135 kolonista, dobrovoljác, optáns, őslakó (akik viszont szabad parasztak voltak és nem éltek jobbágyi függőségben) család között 236.007 hektár (414.047 kataszteri hold) földet. Összesen tehát 784.522 kataszteri hold agrárföld lett felosztva 87.206 család között.34

A dalmáciai földreform számszerű eredményeivel kapcsolatosan még kevesebb adat áll a rendelkezésünkre, mint Bosznia-Hercegovina kapcsán. Milivoj Erič „Agrarna reforma u Jugoslaviji 1918-1941” című munkájában a Dalmáciában végrehajtott földreform eredményei kapcsán arra a megállapításra jutott, hogy valamivel több mint 50.000 család között 30.000-35.000 hektár, illetve 52.631-61.403 kataszteri hold föld lett szétosztva.35

Összegezve a két világháború között végrehajtott jugoszláv földreform eredményeiről a rendelkezésünkre álló adatokat, a következő számadatokat kapjuk:

A jugoszláv földreform során új tulajdonba került 4.093.591 kataszteri hold

32) Erič, Milivoj: Agrarna reforma u Jugoslaviji 1918-1941 god. Sarajevo, 1958., 484-485. p.

33) U. o.: 485. p.

34) U. o.: 489-491. p.

35) U. o.: 488-489. p.

180