Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Branko Kerman: Régészeti kutatások a hodosi Szent András templomban
A templom apszisának feltárt alapjai 40 centiméter mélyek voltak, és először nagyobb kődarabokkal vegyített sötétbarna kaviccsal voltak feltöltve. Az apszis nyugati oldalán lévő alapon egyes téglákat is találtunk. Az alapok valós szerkezetét nem ismerjük. Az egyes nagyobb kőtömbök esetleg az egykori kőalap részeit képezhetik. Ha az apszis alapjaiból eltávolítjuk a tölteléket (kavics), alatta sötétbarna agyagréteg található (5. kép). A templomalapok feltárása során felmerült a kérdés, melyik létesítményhez tartozik a téglából épült északi fal. Az 1991-ben folytatott, kísérleti szondázással feltárt falról van szó. Hogy megállapítsuk ennek hovatartozását, az 1. szondától keletre kialakítottuk a 2. szondát (5x4 méter). A szántóréteg és a töltelék eltávolítását követően a nyugati szelvényben jól látható a későbbi templom északi falának záró része, amely az 1. szondából folytatódott és az apszisban fejeződött be. A félkör alakú apszis áthaladt az ásatások teljes mezején és a délkeleti szelvényben fejeződött be (5. kép). Az északi fal és a későbbi templom apszisának alapjai használhatatlan építési törmelékkel voltak feltöltve. Az északi fal szélessége 1,51 méter, az apszis szélessége 1,20 méter volt. A későbbi templom apszisának belsejét tégla- és habarcsmaradékkal kevert sötétbarna réteg töltötte ki, a külső oldalát vüágos, kemény agyag alkotta. Miután az apszis alapjaiból eltávolítottuk a törmeléket, az egykori falból származó néhány tégla- és kődarab került elő. A téglák élükre voltak állítva. Az apszis alapjainak feneke nem volt egyenletes, hanem a felénél elmélyült. Az apszis alapjainak délkeleti szakaszán egy 1 méter x 0,80 méter méretű, 1,90 méter mély leásás volt. Az alapok fenekén kisebb kör alakú foltok, illetve lyukak voltak. A nyugati oldalon az apszis alapjainak mélysége 1, 20 méter, szélessége pedig 1,70 méter. A délkeleti oldalon az apszis szélessége 1, 20 méter, mélysége 2 méter volt (6. kép). Nagy meglepetéssel járt a hodosi két templom alapjainak a felfedezése. A kisebb templom maradványainak egy része a későbbi templom hajójában volt. A történelmi források viszont csak egy hodosi templomot említenek. A további régészeti ásatásokat a régebbi templom alaprajza mentén folytattuk. Az 1. számú szonda mellett 1995-ben kialakítottuk a 3. számú, 3x5 méter méretű szondát. A feltehetőleg a későbbi templom építésével összefüggő, és a 3. számú szonda keleti szelvényében jól látható utólagos beásások, átépítések és telítések miatt nehéz volt kijelölni a régebbi templom déli apszisát. A régebbi templom déli apszisának szegélyét 2 x 1,30 méter méretű négyzet alakú estrich-maradvány fedi. Az apszis falát rendkívül vékony szürke agyagréteg határolja, amely valójában az apszis alapjainak pereme, amely a délnyugati szelvény mellett, illetve gyengébben a szonda közepén és a délkeleti szelvénynél is látható. A szonda délnyugati peremén szimmetrikusan lerakott téglák, a régebbi templom déli fala alapjainak maradványai láthatók. A fal felszíni része téglából, az alsó rész pedig szabálytalan méretű kövekből és kavicsból épült. Ezt apró kavicsból álló réteg és földalap követi. A szonda keleti részében az apszis falát egy boltíves téglapillér rongálta meg, amely a jelek szerint a későbbi templom építészeti elemét képezte. A szonda déli szelvényébe enyhén bekanyarodó kőfalrész az apszis déli oldalára támaszkodik (pillér) (7. kép). 82
