Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Benczik Gyula: Hodos, Kapornak és Domafölde története a magyar honfoglalástól a 19. század közepéig
Utca „az Utszátul fogva napnyugat felöl lévő Patakigh” (1765) A szeres településforma itt a patak mentén nem járt szabálytalan házhely-kialakítással, jóllehet Hodos terepviszonyai inkább ennek kedveztek volna. A fenti adat az Alsószeri utcáról elég korai ahhoz, hogy ezt kijelenthessük. Falu gyöpje „Falu Gyöptyö” (1765) Az Alsószeren az utcától nyugatra a patakig tartó rész a 18. században. Egy 1765. évi vizsgálat tanúi közül néhány vélekedést említsünk meg. Laczó János szalafői valaha Hodoson iskolamester volt, és jól emlékezett arra, hogy a földterület „pattagós borostyános Falu gyöptyö volt". Kiss Tóth Miklósnak adták föl a hodosiak 25 éve, de a plébános, Vargyas István 5-6 évvel azelőtt kihányatta a helyből Kiss Tóth özvegyét. Gáli Ferenc domaföldi tanú puskás ember lévén, vallotta, sok nyulat is lőtt rajta. Régen mindig is a hodosi mestereké volt, a mester háza is azon állott, de az mostanra pusztulni kezdett. A föld a községé volt, és egy tallért fizettek róla a templom részére. Sági plébános idejében a hodosi iskolamester elvette a katolikus pap húgát, mivel ettől fogva egy háztartásban éltek („egy kenyéren” voltak), a pap rátette a kezét a földre."3 Csordahajtó ,A Csordahajtónál" (1758), „Tsordahajtó” (1829) Az 1855-ös térképen nem jött elő, valamelyik faluból kivezető út. Kerka „Kerka” (1400), „Kyrkapathakya" (1463), „Ezen Falu Határában [Kapornak/, Kerka névő Vizen, Dávid Istóknak, Péternek, és Balásnak vagion egy kerekű malmok, mellytül sémi Censussal nem tartoznak" (1643), „Leg nevezetessebb Folyó Vizek. 1. A Kerka a melly a vandal Hegyek közt eredvén, és több kissebb patakokkal és erekkel nevelkedvén a Hodosi, Kotormányi, Dávidházi, Sanyaházi, Bajánházi, és Kerkás Kápolnai Helységek déli Határjain keresztül foly ki Zala Vármegyébe, a honnan ezen most nevezett helységek közőnségessen Kerkamellyéknek, Kerkamentt-nek, Kerkatianak, csúfságból Gergatianak mondattatnak. Ez a víz, ámbár csak patakot ábrázol, igen kegyetlen árodásokat szokott tenni, a mikor a Tóttságból temérdek követset és fövényét le takar, és azzal a fenekét beöntvén a rétekre, dűlőkre ki ront, és gyakran a nagy Záporok avagy hosszas essözések után a falukba és Házokba is bé csap, Töbnyire Erdők között kanyargóssan foly, mivel partjait nem igen használhatni. Sok malmot hajt, Eörséghbenn is ötöt." (1818) (Országút) „via rega" (1698), ,A nevezetessebb utak I. Az ország út, a mely Körmendről Eörséghen keresztül Murai Szombath felé a Staerbe visz. Ez az ut Eörséghen keresztül olly szép, hogy hasonlót az 113 113) VaML Tanúvallomások Fasc. 26. N. 15, 16.(1765) 49
