Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)

Benczik Gyula: Hodos, Kapornak és Domafölde története a magyar honfoglalástól a 19. század közepéig

Patak melléki dűlő (1864: Lapis, Keresztuti)

„a patak mellett a pap réttye” (1698), A Patakon túl” (1758)

Ráczok völgye, Temetővölgy (1864: Temetővölgy, Ráczok völgyi)

„Ráczok völgye: egy völgy, melyet erdő borít, a falú véneinek előadása szerint a Ráczok több alkalommal a határ szélen át törve beütöttek pusztítani, rabolni a vidéket, azonban ezek az itt lakók által mindannyiszor szét verettek, és Hlyen alkalommal a hátramaradt kisebb rész az érintett völgyben bújdosott, innét a völgynek ama neve.” (1864 Pesty)

Kányu dűlő (1859: Tekeres, 1864: Kányú hegy, Kányu tekeres)

„Kanyogyakra”, „Kanyowtha” (1463), „tekeres földek” (1698), „Leg nevezetessebb és Magassabb Hegyei Eörséghnek...4. Kányu hegy a Hodosi határba” (1818),

Magyoros völgy, Nagy szél (1859: Nagyszél, 1864: Urasági legelő)

Kétvölgy közi földek (1864: Nagyvölgyközi földek)

Dombi földek (1864: Ábrahám telekje, Dombi földek)

Hótó (1864: Nagyszél)

Cserta rétek (1864: Cserta rét)

Kertek allyai rét (1859: Kertek alia, 1864: Kertekallyai rét)

„Tserta” (1829)

Cserta gyüre (1859: Csertai, Csertai rétek, 1864: Cserta gyüre, Bőd erdeje)

Berek (1864: Berek)

„berke helye” (1698), „Berke töltésinél", A Berek folyásnál” (1758), „Berek folyás” (1829) Cserta erdő (1864: Cserta erdő)

A Cserta mellékén” (1698), „Cserta nevezetű Erdő” (1764)109, „a Cserta szélén fölül, Tótth Ádám és Fábián Házoj között, Ahova az alsó Szeriek járnak vízért” (1758), ,A nevezetessebb erdők.. A. a Hodosi Cserta, - áll Tser és Töllfákbul, telyes vizerekkel és Molákákkal.” (1818), „Tserta” (1829), „Cserta erdő, mely határos a szomszéd faluval, Kotormánnyal, az agg férfiaknak hiteles elbeszélése után ezen erdő 1520-26 körül a Törököknek táborozási helyül szolgált, találtatnak benne kissebb dombok, melyek állítás szerint törökök által hányattak össze.” (1864 Pesty)

A térképen nem szereplő helynevek Patak

„Huduspataka” (1331)110, „ad rivum Hodus” (1400)111, „Hodospathakya” (1463)

A falut átszelő vízfolyás neve. A legrégebbi iraton szereplő helynév: Hodos pataka. A megtelepülés kezdetén az egész patakvölgynek, sőt magának Hodos falunak is elnevezését ez az ér adta. Doline a 14. század végén még Hodosfő-Szentmiklós (Hudusfeusentmiklous 1331, Hudusfeu Zenthmiklos 1370), azaz a Hodos patak forrásánál („fejénél”, „főjénél”) emelt Szent Miklós temp-109) VaML Tanúvallomások Fasc. 25. N. 33. (1764)

110) MÓL DL 101632.

111) MÓL DL 94149.

47