Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Nagy Zoltán: Állandó néprajzi kiállítás Kapornakon
(Kapurnuk), Hódosra (Hodoš) Bükaljára (Bykalya) utaló földrajzi neveket is tartalmaznak. A falvakban lakó családfők neveivel a Batthyány család levéltárában találkozhatunk. A legkorábbról, 1550-ből11 maradt fenn az első jobbágyneveket tartalmazó urbárium. Az első magyar népszámlálás 1784-ben II. József rendeletére történt ugyanakkor, mikor Magyarország területéről korszerű, mindenre kiterjedő, elsősorban katonai célokra használható térképet is készítettek.12 A Kerca melletti településekről készített színes térképlapokon a korabeli falvak házai felülnézetben ábrázoltak, közöttük feltűnően sok a kerített ház. Ugyancsak e terület geográfiai és településtörténeti adatait gazdagítja az 1808-ban készített Vas Vármegye egyházigazgatási térképe, mely a Vas Megyei Levéltár féltett kincse.13 Pesty Frigyes 1864. évi, a megyei hatóságok támogatásával végzett helynévgyűjteményének kérdéseire adott válaszokból is sok érdekes adatot tudhatunk meg vizsgált településeinkről. A benne foglalt, falvakra vonatkozó okleveles említések hitelességét14 azonban az új kutatások eredményeinek ismeretében fenntartással kell fogadnunk.15 Ugyancsak tanulságos megtekintenünk Kapornak 1864-ben készített tagosított határának kéziratos térképét is, melyből a korabeli földrajzi nevek jól leolvashatók. Északról dél felé haladva Berki rételi, Róna rételi, Ludasi dűlő, Merce dűlő, Bükös és Sáli völgy, Nagy szél, Hegyüti dűlő, Aszalós, Bükös allya, Kis bük, Vaslik, Elkülönözött urasági legelő, Öreghegy található.16 A települések bemutatását Vasvármegye 1908 évi címtára főbb adatainak ismertetésével17: Domonkosfa magyar falu, lélekszáma 688, Kapornak magyar falu, lélekszáma 223, Őrihodos18 magyar falu, lélekszáma 482, illetve a „Magyar Szentkorona 1910. évi népszámlálás" hiteles adatsorainak felidézésével zárjuk. Domonkosfán (Bükalja) ekkor 712, Kapornakon 231, (Őri)Hodoson pedig 496 fő lakik, közülük mindössze Domonkosfa lakosainak 15 százaléka vallja magát „egyéb nemzetiségűnek”, mely alatt a szlovén (vend) ajkúakat kell értenünk. A magyar lakosú falvak vallási megoszlása sajátos, ahol az Őrség más falvaitól eltérően a reformátusok helyett az ágostai evangélikusok alkotják a többséget. Arányuk Domonkosfán 80, 11) MÓL, a Batthyány család levéltára Urbáriumok 1550 12) II. József katonai felmérése 1784. Kerca menti települések. Budapest, Hadtörténeti Intézet térképtára. 13) Vas vármegye egyházigazgatási térképe az Őrség falvainak ábrázolásával 1808. VaML T. 128. sz. 14) Pesty kérdőívének megfelelően, minden helységhez és majdnem minden helységnek és majdnem minden fontosabb dűlőnévhez népies legendák is csatlakoznak, melyek naivságuk miatt nem mindig érdemlik meg a nyomdafesték költségét - írta a kéziratról 1939-ben Kollázs Zsigmond Pável Ágostonhoz írt levelében a Vas megyei kiadást mérlegelve. Vas megye földrajzi nevei Szombathely 1982. Szerk.: Bárdosi János 557.p. 15) Pesty Frigyes helynévgyűjteményének Vas megyére vonatkozó adatai 1864. Kézirat. Eredetije: Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára. Vas megye anyaga két vaskos kötetet, 385 folio oldalt tesz ki, a községeket betűrendes sortrendbe állítva. Másolata: Savaria Múzeum Néprajzi Osztály Adattár. 16) Vas Megyei Levéltár Térképgyűjtemény. Úrbéri térképek U 278. Kapornak tagosított határ térképe 1864. 17) Vasvármegye címtára. Összeállította Tóth Kálmán, Szombathely 1908. 437-439.p. 18) Az első világháború befejezése után három őrségi magyar települést: (Őri)Hodost, (Kis)Kapornakot, Domonkosfát (Bükalja) az újonnan létrejött Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz csatolták. E falvak egykor a Szentgotthárdi járáshoz tartoztak. Hodos és Kapornak végig megőrizte önállóságát. Domafölde a modern közigazgatás bevezetésével (1871) elvesztette önállóságát, beleolvadt Kapornakba. Bükalja önállósága 1889-ben szűnt meg, Domonkosfához csatolták. Az 1907-es községi törzskönyvezéskor Hodos nevét Őrihodosra, Kapornakét Kiskapornakra változtatták, megkülönböztetendő az ország többi hasonnevű községétől. 302
