Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Benczik Gyula: Hodos, Kapornak és Domafölde története a magyar honfoglalástól a 19. század közepéig
úton, de ez esetben nem így történt, az Ábrahámok jobbágysorban maradtak.68 A másik népes hodosi família, a Könye család egyik tagja, Ferenc egészen a kapitányságig vitte a török elleni felszabadító háború idején. Az ő szerzett tekintélye („tekintetes és vitézlő”-nek szólították) és feleségének származása (az ő anyja a jó nevű nagyunyomi nemes Akacs családból származott) azt eredményezte, hogy utódaik is nemesnek tartották magukat. A törvények értelmében azonban nem voltak azok, az unokák már nem maradhattak nemesek pusztán azzal, hogy egyik nagyanyjuk nemes volt. Az 1780-as években az egyik unoka, Könye Pál Kanizsa városának jegyzője lett, majd Nagyunyomban lakott, és a nemesi státus minden fontosabb ismérvét birtokolta, vagyont, műveltséget és életmódot. Úgy látszik, még itt is kísértette őrségi származásának bélyege: nyakas protestánsként meggyűlt a baja a kisunyomi plébánossal, Tapolczay Ferenccel, aki kihasználva Könye ingatag nemesi jogállását, hamis vádakkal börtönbe juttatta. A fogság alatt többször megkínzott ember igazát végül elismerték, de további sorsa homályba vész. A Könyék nevét hiába keressük a későbbi nemesi jegyzékeken. Annyiban érdekes ez Hodos vonatkozásában, hogy Könye Pál nemességbe jutását 1775-ben éppenséggel a hodosi rokonok eskü alatt tett hamis vallomásai segítették elő. Öreg Könye Márton, az egyik tanú rossz lelkiismeretén könnyített, amikor később Hertelendy Jánosnak elmondta az igazságot. A főszolgabíró 1787-ben kiállított tanúsítványában életszerűen meséli el a történteket: esztendő múlva nevezett Hodosi Eöreg Könye Mártonnyal bizonyos dolog végett eöszve jővén, elő hoztam néki: ’No, a Nagy-Unyomi Könye Páll tsak Nemes Ember, és Kend Paraszt?’ Mellyre Eöreg Könye Márton felelte: ’Édes Uram, nem Nemes ember biz az, szintén ollyan Paraszt mind én, és valóságos atyámfia, bánom, hogy hite szegett Ember lettem, és eőtet Nemes Embernek vallottam”. 1787- ben Hertelendy a szentgotthárdi böjti országos vásáron összetalálkozott hodosi nemes Farkas Ferenccel, és megkérdezte őt is a nagyunyomi nemes Könyéről. Farkas azt válaszolta: „Nékem Könye Páll atyámfia, mert az is Akats Asszonytul és én is Akats Asszonytul szármoztunk, és így került az Eöregh Annya után való Nagy-Unyomi jószágára, mert irtt Könye Pálnak az eöregh Attya Hadi Ember volt, és Kapitán volt, aki Akats Asszont vett el, ...Hlyen képpen tsuszott bé az Nemességbe”.69 Törökök után rácok: Hodos a Rákóczi-szabadságharc idején 1704-1711 A Rákóczi-szabadságharc idején az Őrség nyugati kapuja szenvedte el a legsúlyosabb megpróbáltatásokat a hadak vonulása, útiránya miatt. A Mura felől 1704-től kezdődően többször betörő szerbek („rácok”)70 kártételeiről nem maradtak fenn iratok Hódosra vonatkozóan, de egy helynévben megőrződött az idegenek dúlása. Ez a dűlőnév a Rácok-völgye, Hodos központ-68) 69) 70) VaML Polgári Pörök, Fasc. 48. N. 24. (1732), VaML Mikrofilmtár. A németújvári Batthyány levéltár repertóriuma, továbbá uo. Németújvári urbáriumok, Őrség, 1695. Ábrahám Péter felemelkedésének útja a nemesség megszerzése helyett az uradalmi ispáni tiszt betöltése lett. VaML Nemesi Perek Fasc. 7. N. 7. (1787) SZIKLAY-BOROVSZKY 1898. 229. P. 26
