Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Papp József: A hodosi iskola története - a kezdetektől 1949-ig
AZ ÚJ ISKOLA ÉPÍTÉSE A falusiak még a királyi Jugoszlávia idejében kezdték el az új iskola építését, amelyet 1942. december 6-án adtak át ünnepélyes keretek között. Az építkezési munkálatok terén igen jelentős aktivitást fejtettek ki a következő iskolaszéki tagok: Kercsmár Ferenc id. elnök, Kercsmár Géza pénztáros, Torkos Gyula titkár és iskolaigazgató, valamint Kalamár József, Hodos akkori polgármestere. Az építkezési terveket és a kivitelezést Štefan Sraka végezte Muraszombatból. A munkálatok során Hodos és Kapornak lakossága önkéntes munkával, fuvarozással, sőt, építőanyaggal segítette az új iskola elkészültét. Megvolt már a tornaterem tervrajza is, de azt már pénzhiány nem tudták felépíteni. Az új, korszerű, tágas iskolaépületben több tanterem állt a diákok és a tanítók részére, ezzel lehetőség nyílt a délelőtti oktatásra. Az új iskolaépület mellett a szülők önkéntes munkával tavasszal rendbe tették az iskolakertet, az udvart és a játszóteret. A Julián Egyesület keretében megalakították a diák- és a tanítói könyvtárat, ezzel együtt megkezdte működését a népkönyvtár is a felnőttek részére. Vilko Frahm tanító feljegyzéseiből nem tűnik ki, hogy a háborús években hány kötete volt a hodosi könyvtárnak, de annyit tudunk, hogy 1945-ben, a Vörös Hadsereg ideérkezésekor az összes könyv teljesen megsemmisült. Az iskolás gyerekek egészsége kielégítő volt. Semmilyen járvány és baleset nem volt, ami hatással lett volna a tanítás menetére. A közegészségügyi ellenőrzést az őriszentpéteri körzeti orvos látta el. Egyedül Torkos Gyula, az iskola igazgatója volt tüdőgyulladás miatt 1942 tavaszán hat hétig betegszabadságon. Rhosóczy Rezső és Antauer Jenő, valamint Horvat Franc (Ferenc) muraszombati tanfelügyelők két alkalommal jártak a háború éveiben Hodoson. Érdekességként lehet még megemlíteni azt, hogy a háború alatt Hódosról 2 fiú és egy lány járt a muraszombati állami gimnáziumba. 1945 TAVASZA - A HÁBORÚ VÉGE 1945 tavaszán a hodosi iskola története igencsak összefonódott az akkori háborús eseményekkel. 1945. március 27-én a Vörös Hadsereg repülői bombát dobtak le, amely nem messze az iskola épületétől esett le és felrobbant. Ennek következtében betört az épület valamennyi ablaka. A magyar hadsereg 1945. április 1-jén ment el Hódosról. Röviddel később megérkeztek a Vörös Hadsereg egységei. A katonaság azonnal elfoglalta az iskolát és a szomszédos épületet. Ez idő alatt az iskola bútorzata nagyon sok kárt szenvedett. A padokat, a többi iskolai berendezést és a könyvtár állományát feltüzelték. Az akkor hivatalosan felbecsült kár 100.000 akkori dinárt tett ki. 1945. május 9-ét, a győzelem napját követően a katonaság mindjárt át is adta az iskola épületét a helybeli népfelszabadító bizottságnak. Ennek szervezésében a falu lakossága kitakarította az épületet, s röviddel később, 1945. május 25-én Muraszombatból két tanítót küldtek ide. Lipič Štefan és Škalič Olga tanítók irányításával meg is kezdődhetett a tanítás, amely rövid egy hónapig tartott. 224
