Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)

Pivar Tomšič Ella: Erős vár a mi Istenünk

diknak megalapították gyülekezeti iskolájukat. Bár erre nincs bizonyíték, az első iskola eredetét a protestantizmus kezdetére tehetjük. Köztudott, a biblia olvasása és tolmácsolása jegyében nem csak az alapvető hitoktatást, hanem az írást-olvasást is tanították. Szervezett oktatás csak 1785-től kezdődik, amikor párhuzamosan az imaházzal kérelmezték az iskola és a kántortanító lakásának építését is. Erre a Batthyányak tiszttartója 500 öl területet jelölt ki. A lelkész és kántor­tanító az egyházi vagyonból, a temetési, keresztelési, valamint más szertatásokból származó jövedelemből, a gyerekek után kivetett pénz- és természetbeli adományokból tartotta fenn ma­gát. Első ismert kántortanítójuk 1815-ben egy Bejek nevű személy volt, őt a néprajzi gyűjtéseiről ismert Csaplovits György követte 1815-1836 között.57 58 59 A hodosi iskola a 19. századtól kántortanítóival a környék jeles tanintézményévé nőtte ki magát, hiszen messzi falvak gazdagabb családjai is ide küldték a gyermekeiket magyar nyelvet tanulni. A „Hodosi Evangélikus Ágostai Hitvallású Anya-Gyűlekezetbeli Oskolai ifjúság Nevének és azon tudományi tárgyaknak, melyekben a folyvást gyakoroltattam és folyó 1841-ik Évi Április 18-án nyilvánosan megpróbáltatik”56 címet viselő dokumentumban Diénes Sándor (1836-1886) feltünteti, hogy az ünnepélyes megmérettetésen hittudományokból a magyarok honi, a sáli és más falvakból származó szlovének anyanyelvükön vizsgáznak. A tételek közt szerepel a „kate­kizmusok, káték ismerete, természettudomány, história, földleírás, erkölcsi versek szavalata, min­dennemű számok menetében való gyakorlatosság, meghatározott zsoltárok éneklése, lányoknak kézirat olvasás, fiuknak könyvből való felolvasás és a kézírás bemutatása”. A szóban forgó iskolai évben a fiúosztályt 18 hodosi, kapornaki, dávidházi, csekefai, kotormányi, szalafői magyar ajkú gyerek mellett Šalovci, Sebeborci, Kančevci, Lucova, Brezovci, Predanovci, Andrejci, Kuzma, Kupšinci, Bokrači, Muraszombat településekről 26 szlovén ajkú látogatta. Idő előtt húszán ma­radtak ki, köztük 8 hodosi, a többi bokráéi, musznyai, dolinái, košarovci, petrovci, šalovci és maékovci származású. Az iskolát látogató 12 lány hodosi, kapornaki és šalovci volt. A felsorolás­ból kitűnik, hogy a hodosi ágostai evangélikus iskola 1841-ben mintegy 40 kilométeres körzetre terjedt ki. A 19. század második felére is hasonló helyzet jellemző. A helyi hagyomány szerint a szlovén falvakból származó gyerekek parasztházaknál laktak, kvártélyért és kosztért pásztor­­kodtak vagy másképp segédkeztek.50 Amikor 1884-ben Šalovcin új iskolát alapítottak, a körzet leszűkült, de az első világháború végéig még számos szlovén család íratta gyermekét a híres hodosi iskolába. A nagy köztiszteletnek örvendő Diénes Sándor hosszú szolgálat után 1886-ban elhunyt, helyé­be Fenyves Károlyt (1886-1928) hívták meg kántortanítójuknak. Őt Hima Sándor (1925-1929), majd Vértes Aladár (1928-1934) és Torkos Gyula (1934-1945) követte, mint a hodosi ágostai evan­gélikus gyülekezet kántortanítói.60 Az 1930-as évi rendelet következtében megszűnt a vallási is­kola. 57) Kokolj-Horvat: Prekmursko šolstvo, Murska Sobota 1977 (Kokolj-Horvat) 58) VaML Limbus 59) A szerző gyűjtése. 60) Kokolj-Horvat 190

Next

/
Oldalképek
Tartalom