Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Pivar Tomšič Ella: Erős vár a mi Istenünk
rására küldték iskolába. A falu földesurának támogatásával kijutott Sopronba és külföldre, ahol ínségesen, gazdag gyerekek korrepetálásával tengette életét. Nyáron a grófi hivatalnok mellett íródeákoskodott. Tanulmányai befejeztével öt évig a szepetneki gyülekezetnek volt a lelkésze, majd 1835-ben Hódosra hívták, ahol 1875-ben bekövetkezett haláláig, negyven éven át hirdette az igét. Templomot, iskolát épített, az oktatási minisztérium megbízásából a szlovén iskolák felügyeletét végezte. Szívügyének tartotta a szlovén nyelv oktatását, ezért 16 vallási és világi tankönyvet, imakönyvet írt vagy fordított le tájnyelvre, illetve gyűjtötte a vidék népdalait. Vörösmarty Szózatát Nadbüd: domovini nevkleknyeno címmel ültette át, de fordítói tevékenységének koronáját Arany János: Toldi és Toldi estéje szlovén tájnyelvi fordítása képezi, amelyről a kortársak ódákat zengtek, mondván, nehéz eldönteni, melyik a jobb, az eredeti vagy fordítás.52 Nézzük azt a részt, amikor Lacfy megkérdezi, hogy „hé, paraszt, melyik út vezet Budára?”: „Hé páver, stera pot pela tü v Büdino?” pita Lacfy, na sztrán glédavsi gizdavo: i tá recs Toldia szmekne, liki sztrela. i tak vdári z-nogov, da sze sztroszi zemla. „Hm, páver jászT’Tak sze csemeri vu szebi „sto bi pa bio goszpod éti, esi jász ne bi: lehko Toldi Gyűri, este jelen lisztyák i pri Lajos králi tanyérov polizák. Jáz páver? Jáz? - i ka vsze je k tömi szmislo, vsze to na Györgya grozen kán prineszlo: Medtem zsrd vu roki li zlehka obrácsá, na dnom konci drzsecs, kak bicsnyek orácsa...53 A gyülekezetében köztiszteletnek örvendő férfiú társadalmi megítélése kedvezőtlen volt, hiszen a magyar hatalom, bár tanfelügyelőnek nevezte ki, mégis az erősödő pánszláv mozgalom képviselőjét látta benne. A Muravidéken kialakuló kortárs értelmiségi réteg, főleg az első világháború utáni jugoszláv társadalom a magyarokkal paktáló árulónak minősítette. Többek között felrótták neki, hogy a magyar kormánytól tankönyveiért 800 forintot fogadott el és 1870-ben Szalafőn közepes nagyságú birtokot vásárolt. A halál munkássága tetőfokán, 1873. augusztus 12-én érte Hodoson. Gyülekezetétől, a szlovén evangélikus társadalomtól elfeledve az ottani ótemető fekete obeliszkkel megjelölt sírjában alussza örök álmát.54 52) János Flisar: Prekmurja znameniti evang. možje, Murska Sobota 1926 53) TOLDI versusko pripovedávanye szprávlyeno po Arany János-i na vend jezik obrnyeno po Kardos János-i, Budapest 1821, Hornyánszki Viktoria stamparija 54) Pivar Tomšič Ella: Hodos, az Őrség vége (Gyűjtemény: Varga-Pozsonec-Pivar: Hosszúfalu, Hodos és Lendvahegy múltja, Lendva 1982) Pivar 188
