Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Pivar Tomšič Ella: Erős vár a mi Istenünk
plébános rendelkezett, az ige szellemében, hogy ahol „ketten vagy hárman Isten nevében együtt vannak, ott az Isten is jelen van", ötven év után az első hazai istentiszteletet Dávid Mihály hodosi gondnok pajtájában tartották meg. Később, míg a templomuk fel nem épült, rendszeresen az istentiszteletre Farkas Őri Ferenc szűrőjébe jártak.39 Lelkészük ekkor Laky István volt, akiről nem sokat tudunk, bár sokan úgy vélik, hogy az ő ideje alatt hagyták el a hodosiak a helvét irányzatot, de ez már jóval előtte megtörténhetett. Heiner Géza helybeli evangélikus lelkész 1933-ban publikált rövid szlovén nyelvű egyháztörténelmi írásában közli, hogy Laky lelkészi hivatala keresztelővel kezdődött és neki köszönhető az új gyülekezet megalakulása. Hodoson 1786-ig maradt, amikor ismeretlen helyre távozott. A gyülekezet legrégibb anyakönyvei eltűntek vagy megsemmisültek, így az adatok nem ellenőrizhetők. VI. A FELEKEZETI TEMPLOMOK ÉPÍTÉSE, A BŐSÉG ÉVEI A Türelmi Rendelet szerint a földesúr biztosíthatta a templom és iskola részére a telket, de az építés költségeihez nem volt köteles hozzájárulni, ugyanúgy a lelkész és a tanító fizetéséhez sem. A „Hodos Határ béliek közönségessen" Csákányon 1782. augusztus 9-én kelt kérvényükben a rendeletre hivatkozva gróf Batthyány Józsefhez folyamodnak: „... alázatosan beborulván kérjük Excellentiádat méltóztassék rajtunk szegény Jobbágyin könyörülni és minekünk olly bizonyos Helyet rendelni, a hova Lelki Tanítóinkat helyeztessük és a mi Imádságunk Házát megépíthessük..."40 Az iratból kitűnik, hogy a helytartótanácshoz már beterjesztették a kérelmüket, s a pozitív elbírálás reményében máris intézkednek és engedélyt kérnek a prédikátori és tanítói lakás építésére is. A kérvényhez csatolt lapról kitűnik, hogy Singer József tiszttartó 1783. június 26-án elrendelte a „Hodosi Oratórium, Praedicator és Oskola Házának új jelölését”, miszerint az imaházra 8x4, a lelkészlakra 12x63, az iskolára és tanítólakásra 8x63 öl területet jelöljenek ki. Fennmaradt az első, fából épült imaház egyszerű tervrajza is. Az építési költségekhez huszonnyolc hodosi 777, tizenhárom kapornaki 215, nyolc kotormányi 245, huszonöt domonkosfai 260, négy jánosfai 40, huszonegy gerőházi 233, kilenc szerdahelyi 40, tíz bükaljai család 33 forinttal járult hozzá. A Šalovcin élő harminc evangélikus családra nincs adat. Szomorócról, Szombatfáról, Gödörházáról 18 család tartozott a hodosi anyaegyházhoz és összesen 90 forintot fizettek. A meglévő számadás szerint 136 gazda 1939 forint készpénzt gyűjtött össze, ezenkívül fával, napszámmal, fuvarral is hozzájárultak az építési munkálatokhoz.40 41 Három hodosi nemes adomány levélben nyilatkozta, hogy „Hodoson, az Eőrségi Districtusban építendő Lutheránus Templomnak feli állítására és Prédikátornak, s Mesternek ell tartására következendő Postátiókra, ugymind: Én Hódosban lakozó N. Fórján Imre adok az Oratóriumra 30 í, a Prédikátornak 35 f, 1 köböl Rosot, Mesternek 15 f, 1/4 Rosot. Item ugyan Hodoson lakozó N. 40) VaML: Vasvár és Szombathely Székeskáptalan Hitelesjogi Levéltára, Litterae Instrumentae 1783 (latin és magyar nyelvű folyamodványok, oratórium tervrajza) - Litterae 41) Heiner 183
