Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Pivar Tomšič Ella: Erős vár a mi Istenünk
ke, Zakócs, Lancsák, Györek, Szmodics és más szlovén nyelvű családok Gerencsérócról, Jánosócról és más szlovén falvakból kerültek a somogyi pusztákra. A szépen gyarapodó Sand falubelieket a Szegedi család örökösei később nagy adó alá fogták, tizenötször katonai erővel törtek rájuk. Ügyüket hasonló konoksággal, mint az őrségi jogállók, a királyig vitték, de csak az 1848-as jobbágyfelszabadítás vetett véget sérelmeiknek. V. A REMÉNYKELTŐ TÜRELMI RENDELET A térség protestánsai hosszú évtizedeken át a megújuló tavaszokat várták, mikor az utak felszáradtak és újra mehettek úrvacsoravételre a többnapi járásra eső artikuláris helyeikre. De nem csak vallásszabadságukban gátolták őket az uralkodónő rendeletéi, hanem világi peres ügyeikben is a katolikus bíróságok ítélkeztek felettük. Siralmas állapotuknak csak Mária Terézia 1780-ban bekövetkezett halála vetett véget, amikor fia, II. József követte a trónon. A vallási súrlódások felszámolására két lehetőséget látott: a protestánsokat vagy ki kell űzni az országból, vagy teljes vallásszabadságot biztosítani a számukra. Az utóbbi szellemében 1781. október 25-én kiadta a Türelmi Rendeletet, melynek értelmében az ágostai és helvét hitvallású protestánsok, valamint az ortodox görögkeleti valláshoz tartozók azokban a városokban és falvakban, ahol ki tudnak mutatni 100 családot vagy 500 lelket, a helytartótanácshoz benyújtott kérelmük alapján vallásszabadságot kaptak. A rendelet meghozta a vallásgyakorlat szabadságát, de részleteiben sok ellentéte fedezhető fel: templomokat torony és utcára néző ablakok nélkül építhettek, halottaikat énekszó nélkül kísérhették a temetőbe. A plébános továbbra is meghatározó személy maradt: a rendelet engedélyezte az állásba helyezett lelkészeknek a stoláris szertartások végzését, a stólapénzzel mégis a helyi plébánosnak tartoztak. Az engedmény eltörölte az addigi gyakorlatot, miszerint a vegyes házasságokból származó gyerekeket mind katolikusnak írták, utána már csak az apa vallását követték. A protestáns községi bíróknak sem kellett ezentúl a plébános előtt esküt tenni. A Türelmi Rendelet életbe lépésekor Hodos és társegyházai 162 családot mutattak ki, hiszen az árvaság előtt a Dolinchoz tartozó jelentős számú salovci evangélikus is ide társult. A hiteles, 1783. július 8-ával kelt összeírás36 szerint Hodoson 25 paraszti és 3 nemesi, Salban és Domaföldén 51, Domonkosfán 24, Jánosócon 4, Gerencsérócon 20, Gödörházán 5, Kapornakon 14+1,37 Kotormányban 8, Senyeházán 1 +1 és Bükallán 3 evangélikus családot írtak össze. Eleget téve a kiszabott feltételeknek, kérvényezték a gyülekezet megalapítását és templomuk építését. A pozsonyi helytartótanács 1783. augusztus 27-i levelében értesítette az érintetteket a jóváhagyásról.38 * Az evangélikus családok vállalták a templom és az iskola építési költségeit, a lelkész és a tanító eltartását. Első dolguk az úrvacsorához való járás volt. Mivel a templommal a katolikus 36) VaML, Consciptio Numerium Familiarum Domiciliarum Augustana Confessioni... 1783, Hodos 37) VaML, u.o. A sorszámozott névjegyzékben Kapornakon és Senyeházán 1 -1 név mellett nincs szám, a következő pedig már sorrendben van feltüntetve. Ennek alapján nem 162, hanem 164 családot írtak össze. 38-39) Heiner 182
