Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Göncz László: A dualizmus korától a 20. század végéig
nyúló újságcikk is, amely a „Vereshaju” című színmű előadását követően jelent meg a Szent- Gotthárd újságban. A település kulturális életét nagyszerűen bemutatja a sajtójelentés, ezért annak jelentős részét fontosnak tartjuk közzétenni. „Ha jelen nem lettem volna az előadáson, hihetetlennek tartanám, hogy egy ilyen népszínművet a színészettel soha nem foglalkozó, legnagyobbrészt egyszerű, földműveléssel foglalkozó egyének képesek legyenek egyáltalán előadni... Egy, az előadók titkába beavatott jóbarátom megsúgta, hogy súgót azért nem alkalmaznak, mert a műkedvelők egytől-egyig tudják az egész darabot könyv nélkül s így ha valamelyiknek egy szó nem jut eszébe, úgy a mellette álló rögtön nyélbe üti... A műkedvelők mindegyike oly biztosan bátran állott, mozgott és beszélt a színpadon, mintha ott nőttek volna fel; szinte megresteltem, hogy előítéletes voltam irántuk, s mert hibát a színpadon nem tudtam felfedezni, a nézőközönségre tereltem figyelmemet. Jelen volt a vidék intelligenciája bájos hölgyeivel úgy annyira, hogy a helybeliek majdnem kiszorultak, s csak az utolsó helyeken helyezkedhettek el. S minő hálás közönség! Minden legkisebb alkalmat megkacagott, miáltal az előadókat egészen felbuzdította, s így nem csodálkozom, hogy az előadók teljesen neki buzdulva vetélkedtek egymás közt a tetszészaj elnyerhetéséért...” Amint a sajátos újságírói élménybeszámolóból kiderül, a színdarabban szerepelt Könye Ádámné, Dants Lajos, Vogler Lajosné, Pongrácz Zsófi, Kercsmár Ferenc, Dants Lajosné, Szűkíts Mari, Laczó Eszter, Ábrahám Vilmos stb. A nagyszerűen mulató közönség az előadást követő ünneplés végén a „Kreutz-polkát” is eljárta.59 Alig két hónappal később, 1899 júliusában Vogler Lajos vendéglőjében ismételten jól sikerült nyári táncmulatságot rendezett a helybeli önkéntes tűzoltóegylet. A rendezvény teljes jövedelmét a szervező egyesület javára fordították.60 A korabeli táncmulatságok kulturális jellege vitathatatlan. A település életében az 1900. esztendőben nagy ünnepségnek számított Gyurácz Ferenc, ágostai evangélikus püspök érkezése, aki május 9-én és 10-én látogatta meg Hodost. A fogadás és a program kérdésével a képviselő-testület külön ülésen foglalkozott, és - egyebek mellett - elhatározták, hogy a püspököt magas politikai testülethez, illetve tisztviselőhöz méltó módon fogadják. A településen díszkaput állítottak, a fogadás gyakorlati teendőinek irányítását Rigó János körjegyzőre bízták. Az említett napokat községi ünneppé nyilvánították, és arról is határoztak, hogy aki a döntést megszegi (például ünnepnapokon szekerez), 10-től 40 koronáig büntetendő. Már jóval a püspöki látogatás előtt megtisztították a községi területeket, a réteket, földterületeket, patakokat stb., valamint napszámosokkal kitakaríttatták a községháza helyiségeit.61 Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóját - amint arra a képviselő-testület jegyzőkönyvéből következtetni lehet - Hodoson is nagy pompával megünnepelték. A megemlékezésre 1902. szeptember 21-én került sor. A műsor istentisztelettel kezdődött, amelyen Magyar József lelkész mondott hazafias beszédet. Ezt követően a templomtéren Fenyves Károly tanító emlékezett meg 59) Szent-Gotthárd, 1899. 4. évf., máj. 28., 26. sz. 2. p. 60) Szent-Gotthárd, 1899. 4. évf., júl. 9., 32. sz. 2. p. 61) Hodos község jegyzőkönyve; 1900. április 21-i ülés 115
