Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Göncz László: A dualizmus korától a 20. század végéig
Nika N. Battyándról, Kühár István, Kühár Károly Muraszombatból, Könye Gyula, Pap József, Dávid Péterné, Ábrahám Elek, Bogár Vendel, Sáncza Károly, Jenese Dániel 60-60 fillért, Lukáts Péter, Kovács Sándor 40-40 fillért, Lebár József, Varga N., Kocsár István Kosárházáról 20-20 fillért.46 A településen nagy gondot fordítottak az esetleges tűzvészek megelőzésére. Az önkéntes tűzoltóegylet e téren kimagasló feladatot látott el, amelynek szervezésében a rendszeres tűzőri szolgálatnak fontos szerepe volt. Amennyiben azonban bizonyos családok, illetve személyek e kötelezettségnek nem tudtak eleget tenni, ellenszolgáltatásul tűzőrségi váltságdíjat voltak kötelesek fizetni, amelynek összegét 1912 márciusában 6 koronában állapították meg.47 Infrastruktúra Az 1896. évben Hodos szűkebb térségében újraosztották a községen átvonuló megyei úton lévő ún. átereszek (hidak stb.) javítását, karbantartását. A munka a falusi gazdák között oszlott meg. A 15 különböző helyszín szerint a képviselő-testület pontosan meghatározta a munkára köteles személyek névsorát.48 A testület arról is határozott, hogy azokat a hidakat, amelyek el voltak telve, a tulajdonosok 15 nap alatt kötelesek voltak megtisztítani. Határozat született arról is, hogy a település határában valamennyi földet birtokló személy jelfákkal köteles megjelölni a megyéket. A 19. és a 20. század fordulóján a Hodos és Szomoróc közötti vicinális közút a szűkebb térségben jelentős forgalmi útnak számított, amelynek a karbantartására elkülönített költségvetési keret állt rendelkezésre. Érdekességként megemlíthetjük, hogy az 1907. évben ebből a címből mintegy 220 korona bevétel származott, amelyből 183 korona került felhasználásra.49 Az említett évben a községben az utakon is alapos karbantartást végeztek. A közmunkára minden gazda egy 16. életévét betöltött munkást volt köteles biztosítani. A „felsőszeriek” és az „alsószeriek” a saját területükhöz tartozó útszakaszokat voltak kötelesek megjavítani. Az alapanyagot (kavicsot) községi pénzforrásokból biztosították. Az említettekről a községi képviselőtestület határozott 1900. május 13-i ülésén, amelyen emellett a kórszoba bérbevételéről is határoztak (Ábrahám Sándor adta bérbe évi 12 koronáért az Ábrahám Péter-féle házat).50 A falusi gazdák a községi utak javításából rendszerint bőségesen kivették részüket, illetve támogatták azok felújítását. Egy 1901. évi képviselő-testületi jegyzőkönyvből kiderül, hogy akkoriban a hodosi hidak rossz állapotban voltak, ezért a képviselő-testület arról rendelkezett, hogy egy-egy gazda melyik építmény javítását köteles támogatni. Érdekességként megemlíthetjük, hogy Ábrahám Ferenc (varga), Ábrahám Elek, Ábrahám József (varga), Ábrahám Péter, Szűkíts 46) Eörségh, 1912. 2. évf. feb. 15. 47) Hodos község jegyzőkönyve; 1912. március 3-i ülés 48) Hodos község jegyzőkönyve; 1896. augusztus 29-i ülés 49) VaML - Szentgotthárdi járás főszolgabírói iratai 1692/1908. 50) Hodos község jegyzőkönyve; 1900. május 13-i ülés 110
