Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán - Tivadar Éva: Hetés népi táplálkozása - Hogy ne menjen feledésbe 3. (Lendva, 2015)
Az étkezés rendje és alkalmai - Az emberélet fordulói és a hozzájuk kapcsolódó étkezési szokások
90 AZ ÉTKEZÉS RENDJE ÉS ALKALMAI AZ EMBERÉLET FORDULÓI ÉS A HOZZÁJUK KAPCSOLÓDÓ ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK A gyermekágyas asszony a paszita és a gyermekkor ételei Az étkezés mint a létfenntartást szolgáló legfontosabb cselekedet már a születése pillanatától nélkülözhetetlen az ember számára. Egy új élet világrajövetele az egész közösség számára rendkívül fontos volt, hiszen a továbbélését, a jövőjét jelentette. Ezért nem meglepő, hogy a gyermeket váró anyákra különleges hiedelmek és szabályok vonatkoztak az étkezés tekintetében is. A Lendva-vidéken és Hetésben egykoron úgy tartották, hogy az áldott állapotban lévő asszonynak meg kell adni azt az ételt, amit megkíván, sőt, az ő esetében még az étellopást sem tartották bűnnek, hiszen nem magáért, hanem születendő gyermekéért tette. Amikor pedig már megszületett a gyermeke, a szomszédság és a rokonok közösen gondoskodtak az anya és a családja ellátásáról, étkeztetéséről. A közeli szomszédoknak és rokonoknak illett ételt vinni a gyermekágyas asszonynak. Az ételhordást igyekeztek úgy beosztani, hogy az egymást követő napokon mindig más és más vitt. A gyermekágyas asszony étellel való ellátásának mértéke és formája településenként és családonként eltért. Egyes falvakban, így például Kámaházán egy megtisztított tyúkot, kalácsot és bort vittek neki. A tyúkból a háziak főzték meg a levest. A tyúkhúslevesről és a borról úgy tartották, attól gyógyul, felerősödik az asszony és elegendő teje lesz. Radamosban pedig már készen vitték a gyermekágyas asszonynak a tyúkhúslevest a süteménnyel és a borral együtt. Apaszita, a gyermek keresztelését követő ünnepi ebéd jelentős esemény volt minden család életében. Akárcsak egy lakodalom vagy tor esetében, a háziaknak illett kitenniük magukért, valóságos lakomát rendeztek. A paraszti élet íratlan szabálya szerint az ilyen alkalmak méltó megtartásában a közösség is támogatta az adott családot. Ez abban nyilvánult meg, hogy élelmiszerrel segítették őket. A szomszédok és a közeli rokonok a keresztelő előtt kosárba készítve megtisztított tyúkot, tojást, diót, perecet, kalácsot, bort ajándékoztak a háziaknak. Leginkább a keresztanyának, a komaasszonynak illett kitennie magáért. Hetés népi táplálkozása
