Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán - Tivadar Éva: Hetés népi táplálkozása - Hogy ne menjen feledésbe 3. (Lendva, 2015)

Az étkezés rendje és alkalmai - A jelentősebb gazdasági munkák ételei

AZ ÉTKEZÉS RENDJE ÉS ALKALMAI 81 Őszi-téli társas munkák: kukorica- és tollfosztás, tökmagköpesztés, fonás Egy hajdani muravidéki, hetési parasztgazdaságban számos olyan munka akadt, amit a közösség ösz­­szefogásával, egymás kölcsönös kisegítésével végeztek el. Egyrészt közösen jobban haladt a munka, másrészt a téli estéken úgy tudtak takarékoskodni a petróleummal és a fűtéssel, ha felváltva hol az egyik, hol a másik háznál jöttek össze. Ezekre a munkákra rendszerint a saját gazdaságuk ellátása után, az esti órákban gyűltek össze. Falvanként eltért, hogy meddig maradtak együtt, meddig dol­goztak. A kukoricafosztáskor diós- és mákoskalácsot szoktak sütni, valamint bort és vizet kínáltak a segítőknek. Mivel ez az őszi gyümölcsök érési időszakában volt, több háznál alma- és körtelevet is préseltek a fosztóknak. A kínálás általában nem munka közben zajlott, hanem inkább a munka befejeztével, mielőtt hazaindultak volna. A tollfosztást és a tökmagköpesztést rendszerint összekap­csolták, és amíg a nők tollat fosztottak, a férfiak tökmagot köpesztettek. Volt, ahol csak este 10-ig, de volt, ahol éjfélig is folyt a beszélgetéssel és énekléssel tarkított munka. Ha este 9-ig, 10-ig dolgoztak és több napig is eltartott a munkálat, akkor csak az utolsó, a befejező napon járt tartalmasabb kiven­­dégelés a résztvevőknek. Ha pedig későig, akár 12-ig is dolgoztak, akkor kicsit komolyabb étkezés járt a segítőknek, és éjféli ebéddel kínálták őket. Tökmagolajos hagymát, tökmagolajos káposztát, tejfölös túrót, kompótot készítettek, valamint diós- és mákoskalácsot sütöttek, illetve természetesen innivaló­val, borral és vízzel is kínálták a segítőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom