Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán - Tivadar Éva: Hetés népi táplálkozása - Hogy ne menjen feledésbe 3. (Lendva, 2015)
Az étkezés rendje és alkalmai - A jelentősebb gazdasági munkák ételei
AZ ÉTKEZÉS RENDJE ÉS ALKALMAI 79 vágtak és csirkepaprikást készítettek, vagy ha volt még a háznál, vindőshússal kínálták meg az aratókat. Az aratási ebéd után a nagy melegben a család mindig pihent egy kicsit, utána kezdte újra a munkát. Az uzsonnát is kivitték utánuk. Uzsonnára tejfölös túrót, tejfölös uborkát, vágottzsíros kenyeret kaptak, és egészen sötétedésig dolgoztak. Aratásra igyekeztek kalácsot is sütni, de ebben az időszakban már fogyóban volt a liszt, így ha több napig arattak, csak a munkát lezáró napra készítettek. A cséplésnél, gépcséplésnél dolgozók ellátása sem volt egyszerű feladat, hiszen legalább 20 embernek kellett összefogni, hogy a cséplőgépet működtetni tudják. A gépcsépléshez tehát még komolyabb konyhai előkészület tartozott, mint az aratáshoz. Tiklevest, azaz tyúkhúslevest főztek, ekkor 5-6 tyúkot is levágtak, aminek a húsát megcsinálták paprikásnak. Mellé krumplit és salátát is készítettek, ami után még rétes, palacsinta, fánk vagy mákos- és dióskalács is járt a segítőknek. Egy-egy hetési parasztgazdaságban rendszerint kétfajta gabonát csépeltek, búzát és rozst. Amikor a két gabona között rostát cseréltek, akkor természetesen le kellett állítani a gépet. A munkaszünet alatt diós- és mákoskalácsot, innivalót, bort és szódásvizet kínáltak a munkásoknak. Ugyanis egészen az 1970-es évek végéig a savanyuviz, azaz az ásványvíz még ritkaságnak számított a Lendva-vidéki paraszti családokban. Némelyek a cséplésre körtéből és almából friss gyümölcslét készítettek szomjoltóul. Gépcséplés. Rád amos, 1950-es évek. Hetes népi táplálkozása
