Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán - Tivadar Éva: Hetés népi táplálkozása - Hogy ne menjen feledésbe 3. (Lendva, 2015)

Az ételkészítés alapanyagai és a vidék jellegzetes ételei

AZ ÉTELKÉSZÍTÉS ALAPANYAGAI ÉS A VIDÉK JELLEGZETES ÉTELEI 25

tésztatölteléknek számított a túró, amit cukorral, tojással ízesítettek. A bukták mellett túróval lepényt is sütöttek. A különböző friss gyümölcsök, így az alma és a meggy is gyakori kalács- és lepénytöltelék volt. Kiemelt jelentősége volt a diós és mákos hajtott kalácsnak, amely nem csak a karácsonyi időszak ünnepi kalácsa volt, hanem a legjelentősebb gazdasági munkálatok csemegéje is. Az aratáskor, a gépcsépléskor, a tollfosztáskor, a tökmagköpesztéskor, a kukoricafosztáskor, paszitán, lakodalomban és virrasztóban is ezzel kínálták a vendégeket. Érdemes megemlíteni, hogy Hetés vidékén mákot szinte minden gazdasszony termelt, így mákoskalácsot általában többet sütöttek, mint diósat.

A Hetés másik fontos, mind a mai napig közkedvelt ünnepi sült tésztája a rétes, amely a jeles napok terített asztalának elmaradhatatlan étele. Egykoron, ha tehették, legalább havonta egyszer sütöttek rétest, de mindenszentekre, karácsonyra, húsvétra,

Nagyboldogasszony napjára, keresztelőre, lakodalomra, templombúcsúra és gépcséplésre mindenképpen. A Hetésben ismerték a keltrétest is, de azt ritkábban sütötték. A rétesek tölteléke az évszaktól, az éppen hozzáférhető alapanyagoktól, gyümölcsöktől függött. Készült túrós, almás, káposztás, meggyes, cseresznyés, mákos rétes. A mákot tökkel, almával vagy néhol répával kombinálták, hogy szaftosabb, édesebb, gazdagabb legyen a töltelék. A répás rétes a Mindenszentek napjának elmaradhatatlan ünnepi étele volt, hiszen a tölteléket adó kerekrépa ebben az időszakban volt emberi fogyasztásra leginkább alkalmas. A Hetésben nem levelesen és ropogósra sütve készítik a rétest, hanem tojásos tejföllel gazdagon leöntve, hogy szotyogós, szaftos maradjon. Cukrot egykoron nem használtak édesítésre, inkább mézet, azt is főleg a mákos rétesnél.

Bár a néprajzi szakirodalom a málékat leggyakrabban a kásaételek közé sorolja, Hetésben a háziasszonyok a sült tészták között említik, így mi is itt mutatjuk be őket, illetve a kukoricalisztből készült ételeknél. A 20. századi hetési népi étkezésre vonatkozó visszaemlékezések a búzamáiét és a kukoricamáiét említik leggyakrabban. A néprajzi források a következő máléfajtákat említik: krumplimáli, kukoricamáli, árpamáli, tökmagosmáli, káposztásmáli, répásmáli, zsirkásmáli. Sőt, az elkészítés módja alapján a kölesből készült ételeknél említett sültkása is igazából ebbe a kategóriába sorolható. A máié jellegű ételek helyét az biztosította a hetési népi étrendben, hogy könnyen hozzáférhető alapanyagokból,

Hetés népi táplálkozása