Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán - Tivadar Éva: Hetés népi táplálkozása - Hogy ne menjen feledésbe 3. (Lendva, 2015)

Az étkezés rendje és alkalmai - Az emberélet fordulói és a hozzájuk kapcsolódó étkezési szokások

AZ ÉTKEZÉS RENDJE ÉS ALKALMAI 99 először imádkoztak, énekeltek az asszonyok, az idő elmúltával pedig kártyáztak a férfiak. Az össze­jött rokonságot, szomszédságot és a barátokat illett megkínálni valamivel. A virrasztóban résztvevők­nek legtöbbször diós- vagy mákoskalácsot, lekváros buktát sütöttek. Éjfél előtt rendszerint borral, utána pedig pálinkával kínálták őket. Az 1970-es évek előtt még nem ásványvizet adtak a fröccshöz, hanem szódásvizet készítettek. Szódaport tettek a kúti vízbe és azt öntötték a borba. A vendégek kör­­bekínálgatása után is fennhagyták az asztalon a kalácsot és a pálinkát a virrasztóknak, hogy az éjszaka folyamán még ehessenek, ihassanak belőle. A virrasztást ugyanis úgy osztották be a résztvevők, hogy egész éjjel legyen valaki a halott mellett. A ZALASZOMBATFAI TEMETŐ, 2007. A virrasztást a temetés követte, az elhunyttól való végső búcsúvétel. Ebből az alkalomból nemcsak a szűkebb család jött össze, hanem a tágabb rokonság és az egész faluközösség is. A résztvevőket, se­gítőket illett megvendégelni, ezért a temetés után halotti tort rendeztek. A halotti tor szokásának az eredete igén régre, az ősi időkbe nyúlik vissza, és nemcsak a segítők megvendégelése miatt rendez­ték, hanem kultikus gyökerei is vannak. A halotti torra nem a családtagok készítettek ételt, hanem elsősorban a rokonok vagy a szomszédok, akik igyekeztek ettől megkímélni a háziakat. Ha nagy tort Hetes népi táplálkozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom