Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
4. Középkor
da so Slovani pomagali Frankom, Avari pa so se morali po porazu umakniti iz Panonije. Franki so na območju avarskega ozemlja ustanovili Avarsko marko ter začeli s pokristjanjevanjem tukajšnjih prebivalcev. Tudi območje današnjega naselja Gaberja so Franki leta 840 podarili slovanskemu knezu Pribini, ki je na vzhodnem delu Avarske marke ustanovil kneževino Spodnjo Panonijo. Kneževina Spodnja Panonija je imela izredno mešano prebivalstvo, ki se je postopoma zlilo in nastalo je slovansko-turško govoreče ljudstvo pod frankovsko oblastjo.54 Posebno predstavitev si zasluži tudi cerkvenoupravna situacija na območju celotnega Prekmurja v srednjem veku. Prve uredbe, ki so urejale to področje, segajo v zgodnji srednji vek, torej nekako med sedmo ter deseto stoletje. Razsodba Karla Velikega, ki je nastala leta 796, je tako celotno ozemlje današnje Slovenije razdelila na dve cerkveni provinci, na zahodno, ki je pripadala Ogleju, ter vzhodno, ki je pripadala Salzburgu. Meja med obema provincama je bila reka Drava. Območje Spodnje Panonije je bilo tako podrejeno škofiji v Salzburgu in na tej osnovi sta na tem območju konec devetega stoletja svoje misijonsko delo opravljala Konstantin oz. Ciril ter Metod. Spodnja Panonija je bila v naslednjih desetletjih večkrat potrjena kot nadškofijska posest Salzburga, med drugim z dokumentom Arnulfium iz leta 890, ki je bil nato leta 977 in 982 potrjen še s strani cesarja Otona II. Cerkvenoupravna ureditev območja se je ponovno pomembno spremenila za časa naselitve Madžarov.55 54 Avars, Encyclopaedia Britannica, spletni vir, citirano 4. 1. 2016. 55 Sedar, K., Kulturna podoba JV Prek-segítettek a frankoknak legyőzni az avarokat, és utóbbiaknak a vereség után el kellett hagyniuk Pannóniát. A frankok az elfoglalt avar területen megalapították az Avar Márkát, és megkezdték az itteni lakosság keresztény hitre való térítését. A frankok 840-ben Gyertyános mai területét is Pribina szláv fejedelemnek ajándékozták, aki az Avar Márka keleti részén megalapította az Alsó-Pannóniái grófságot. A grófság lakossága, amely igen vegyes volt, fokozatosan egy szláv-török nyelvet beszélő néppé olvadt össze, amely a frank hatalom alá tartozott.54 Külön bemutatást érdemel Muravidék középkori egyházigazgatási helyzete is. Az első egyházigazgatását szabályozó rendeletek a korai középkorba nyúlnak vissza, tehát a 7. és a 10. század közé. Nagy Károly 796-ban hozott döntése a mai Szlovénia teljes területét két egyházi provincia között osztotta fel: a terület nyugati része Aquileiához tartozott, a keleti pedig Salzburghoz került. A két provincia határát a Dráva folyó képezte. Alsó-Pannonia területe így a salzburgi érsekség alá került, és ez alapján végezték itt a 9. század végén hittérítői munkájukat Konstantin (Cirill) és Metód. Alsó-Pannoniát a salzburgi érsekség birtokaként a következő évtizedekben többször megerősítették, többek között a 890-es Arnulfium dokumentummal, amelyet 977-ben és 982-ben II. Ottó császár is megerősített. Az egyházigazgatás a magyaroknak a Muravidék területén való letelepedésekor változott meg újra jelentősen.55 54 Avars, Encyclopaedia Britannica {online} (Letöltés: 2016. 1. 4-én). 55 Sedar, K., Kulturna podoba JV Prek-49
