Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)

3. Római kor

Cesta je bila zgrajena po načelih za­kona z imenom Duodecim tabulae, kije bil izdan približno leta 450 pred našim štetjem. Ko je bilo zemljišče za cesto izbrano, so vrhnjo plast zemlje izkopa­li do matične osnove, ki je bila v odvi­snosti od geoloških značilnosti obmo­čja različno globoko. Naplavna ravnica reke Mure ter prisotnost ostalih vodnih virov na širšem območju Gaberja je vsekakor predstavljala ugodne pogo­je za gradnjo takšnih cest. Na matično osnovo so dodali kamne v velikosti pe­sti, nato mešanico lomljenih kamnov ter apna in nazadnje še mešanico peska, fine gline ter apna. Ko je bila podlaga pripravljena, so nanjo položili plošče iz kamna, ki je bil dostopen v bližini. Najvišji kamni so bili položeni na sre­di poti, njihova višina je padala v smeri proti robu ceste, da bi tako voda lažje odtekala. V večini primerov so ceste imele ob robu še drenažni jarek.39 Zelo zanimivi so tudi podatki o dimenzijah ceste med Poetoviom ter Savario. Osno­va ceste je bila široka 7 do 10 metrov, njena uporabna površina je merila v ši­rino 5 do 9 metrov, od okolice pa je bila dvignjena v povprečju 30 centimetrov.40 njem Lakošu, Ljubljana, 2002, str. 14. 39 Roman road system, Encyclopaedia Britannica, spletni vir, citirano 29. 11. 2015. 40 Szőke, B. M., A Kerka völgye a Krisz­tus utáni első évezredben, str. 24-28. V: Fejezetek Csesztreg történetéből, Zalaegerszeg, 1996. Az utat az i. e. 450 körül kiadott Duodecim tabulae törvény rendelkezé­sei alapján építették. Amikor az út épí­tésére szánt földet kiválasztották, el­távolították a felső rétegeit egészen az alapkőzetig, amely a terület geológi­ai jellemzőinek függvényében külön­böző mélységekben helyezkedett el. A Mura folyó ártere és a Gyertyános tá­­gabb térségében található többi vízfo­lyás kedvező feltételeket biztosítottak az ilyesfajta utak építéséhez. Az alap­kőzetre ezután ökölnyi nagyságú köve­ket, majd zúzottkőből és mészből álló keveréket, a legvégén pedig homokból, finomagyagból és mészből álló keveré­ket szórtak. Amikor az alap elkészült, az utat a környéken található kőlapok­kal burkolták. A legmagasabb köveket az út közepére helyezték, magasságuk az út pereme felé csökkent, hogy lefoly­jon róluk az esővíz. Az esetek többségé­ben az utakat vízelvezető árokkal látták el.39 Nagyon érdekesek a Poetovio és Savaria közti út méreteiről szóló adatok is. Az út alapja 7-10 m, hasznos felülete pedig 5-9 m széles volt, és átlagosan 30 cm-rel emelkedett ki a környezetből.40 njem Lakošu, Ljubljana, 2002,14. old. 39 Roman road system, Encyclopaedia Britannica {online} (Letöltés: 2015. 11. 29-én). 40 Szőke B. M., A Kerka völgye a Krisztus utáni első évezredben, 24-28. In: Fe­jezetek Csesztreg történetéből, Zalae­gerszeg, 1996. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom