Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
3. Római kor
zlišča romanizacije in ponujala nove možnosti za razvoj gospodarstva na območjih, ki so bila v bližini teh cest. Sondiranja in arheološka raziskovanja, ki so bila izvedena v letih 1980 ter 1981, so potrdila obstoj rimske ceste na območju Gaberja. Odkrita cesta je po mnenju arheologov ter zgodovinarjev opravljala glavno vlogo v povezavi med Rimom ter panonskimi mesti ob reki Donavi. Cesta je potekala mimo kraja Poetovio, pri današnjem kraju Sv. Martin na Muri prečkala reko Muro, mimo današnjega naselja Kot nadaljevala pot proti Gaberju ter Dolgi vasi,27 ter preko nekaterih večjih rimskih postojank dosegla končno postajo Carnuntum (Petronell-Carnuntum) ob reki Donavi.28 Cesta med Poetoviom ter Carnuntumom naj bi bila zgrajena na prazgodovinski osnovi jantarske poti, ki je bila ena od najstarejših poti v Evropi in je skrbela za prevoz jantarja ter ostalih surovin iz severne Evrope do krajev ob Jadranskem ter Sredozemskem morju.29 Z določeno mero kritičnosti lahko torej predvidevamo da je na območju naselja Gaberje že v prazgodovini tekla jantarska pot, vendar zaenkrat za to še ni dokazov. Z zagotovostjo pa lahko trdimo, da so rimsko pot med Poetoviom ter Carnuntumom gradili člani XV. rimske legije, imenovane Apolli-27 Šavel, I., Najstarejša poselitev Prekmurja, str. 9. V: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 39, Ljubljana, 1991. 28 Bury, J. B„ History of the later Roman Empire, New York, 2011, str. 167. 29 Amber Routes, Encyclopaedia Britannica, spletni vir, citirano 24. 11. 2015. hogy szerteágazó úthálózatot alakítsanak ki, amelyen - akár az ember ereiben a vér - a római kultúra lüktetett. A római utak a romanizáció csomópontjai lettek, és a közelükben fekvő területeken új lehetőségek teremtődtek a gazdasági fejlődéshez. Az 1980 és 1981 közötti szondázások és régészeti kutatások azt bizonyították, hogy a mai Gyertyános egykori területén is római út haladt át. A feltárt út a régészek véleménye szerint fontos szerepet töltött be Róma és a Duna menti pannon városok összekötésében. Az út Poetovio település mellett haladt el, a mai Sveti Martin na Muri település közelében szelte át a Mura folyót, majd a mai Kót mellett folytatódott Gyertyános és Hosszúfalu felé,27 és néhány nagyobb római útállomást érintve érte el végállomását, a Duna melletti Carnuntum (Petronell) városát.28 A Poetovio és Carnuntum közötti utat egyes feltevések szerint az őskori borostyánút alapjaira építették. A borostyánút, Európa egyik legrégebbi útvonala, borostyán és más nyersanyagok szállítására szolgált Észak-Európa és az Adriai-, valamint a Földközi-tenger városai között.29 Bizonyos fokú óvatossággal tehát feltételezhetjük, hogy Gyertyános területén már az őskorban áthaladt a borostyánút, de erre egy-27 Šavel, L, Najstarejša poselitev Prekmurja, str. 9. V: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 39, Ljubljana, 1991. 28 Bury, J. B„ History of the later Roman Empire, New York, 2011,167. old. 29 Amber Routes, Encyclopaedia Britannica {online} (Letöltés: 2015. 11. 24- én). 32
