Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)

1. Bevezető

načinu življenja tedanjih prebivalcev območja, predvidevamo pa lahko, da je bilo območje poseljeno s strani slovanskih plemen, ki so na območje Gaberja ter Lendave prišla v okviru procesa, zgodovinarjem znanega kot naselitev Slovanov v vzhodnoalpski prostor, in je kronološko umeščen nekako med šesto ter deveto stoletje našega štetja. Žužek za letnico slovanske poselitve Panonije, doline Mure ter Vzhodne Koroške postavlja leto 580 in takratno poselitev navaja kot sestavni del prvega slovanskega vala.2 Slovanski poselitvi je sledil prihod Ogrov, ki glede na sistematizacijo spadajo k ugrofinskim ljudstvom, genetsko pa izvirajo iz območja srednjega Urala. Konstantin VII. Porfirogenet, bizantinski cesar in avtor monumentalnega dela De administrando imperio je o njih zapisal, da so se iz območja Urala napotili proti zahodu ter se leta 862 prikazali na mejah vzhodnih Frankov. Na podlagi istega dela lahko zaključimo, da so se leta 896 naselili ob toku reke Tise in njenih dotokih. V desetem stoletju je tako prišlo do njihovih napadov na ozemlja zahodno od Blatnega jezera. Postopoma so se naselili tudi na območju današnje Lendave, ki jim je zaradi naravnogeografskih dejavnikov nudilo ugodne pogoje za naselitev in veliko mero zaščite. Od leta 890 je bilo ozemlje Gaberja pod oblastjo ogrskih plemen. Zgodovinsko dejstvo je, da so se predhodna slovanska naselja, med njimi tudi Gaberje, sorazmerno hitro in najkasneje do štirinajstega stoletja spremenila v popolnoma ogrska oz. madžarska naselja. V to ob-2 Žužek, A., Naselitev Slovanov v vzhodnoalpski prostor, str. 262. V: Zgodovinski časopis 61, Ljubljana, 2007.

hatnánk le a benépesítésről és az akkori lakosok életmódjáról, azonban feltételezhetjük, hogy Gyertyános és Lendva területét szláv törzsek lakták, amelyek az időszámításunk utáni 6. és 9. század között érkeztek ide a Keleti-Alpok szlávok általi benépesítési folyamata során. Žužek Pannónia, a Mura völgye és Kelet-Karintia benépesítésének időpontját 580-ra teszi, és az akkori benépesítést az első szláv hullám részeként említi.2 A szláv benépesítést követően megérkeztek a magyarok, akik a finnugor népekhez tartoznak, genetikailag pedig az Urál középső területeiről származnak. VII. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár, a De administrando imperio című monumentális mű írója azt írja róluk, hogy az Urál területéről nyugat felé vették az irányt, és 862-ben tűntek fel a keleti frankok határánál. Ugyanezen forrás alapján tudjuk, hogy 896-ban a Tisza és mellékfolyói mentén telepedtek le. A tizedik században támadásokat indítottak a Balatontól nyugatra fekvő területek felé, és fokozatosan letelepedtek a mai Lendva területén is, amely természetföldrajzi szempontból kedvező körülményeket és nagyfokú biztonságot nyújtott számukra. 890-től Gyertyános területe a magyar törzsekhez tartozott. Történelmi tény, hogy a korábban szláv települések, köztük Gyertyános is, viszonylag gyorsan, de legkésőbb a 14. századig, teljesen elmagyarosodtak. Ebből a korszakból származik a település nevének - Inesfalwa - első írásos említése is. A korabeli jogi iratokban a név több vál-2 Žužek, A., Naselitev Slovanov v vzhodnoalpski prostor, 262. old. In: Zgodovinski časopis 61, Ljubljana, 2007.

16