Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)

6. Gyertyános a 20. században

kar je bilo verjetno rezultat storjenih krivic med agrarno reformo, preganja­nja madžarsko govorečih prebivalcev v obdobju med vojnama ter preganjanja slovensko govorečih prebivalcev v ob­dobju med drugo svetovno vojno. Raz­likovanje med staroselci ter priseljenci se je tako odražalo tudi na vsakdanjem življenju prebivalcev v obdobju pred koncem druge svetovne vojne. Kljub temu, da je prehod v nov po­litični sistem potekal dokaj mirno, pa je ta prehod prinesel precej sprememb. Novonastali enostrankarski politični sistem je namreč s sabo prinesel tudi popolnoma novo upravno organizaci­jo. Naselje Gaberje je tako postalo del Socialistične republike Slovenije (SRS), ki je skupaj s še petimi republikami sestavljala Socialistično federativno republiko Jugoslavijo (SFRJ). Po za­konu o upravni razdelitvi republike iz aprila 1946 je bil v kraju Gaberje, ki je bil del okraja Lendava, oblikovan Kra­jevni ljudski odbor (KLO) s sedežem v naselju. Ta odbor je obsegal katastrske občine ter naselja Gaberje, Dolnji La­kos ter Gornji Lakoš. Takšna upravna razdelitev še niti ni zares zaživela, ko je septembra 1946 začela veljati nova za­konodaja. Po tej sta bili upravna ter te­ritorialna pristojnost odbora skrčeni na katastrsko občino ter naselje Gaberje. Že kmalu zatem, februarja 1948 je bil odbor preimenovan v Gabrje in so ga sestavljale katastrske občine in naselja Gabrje, Kapca in Kot.182 V takšni sesta­vi je odbor deloval do aprila 1952, ko je bil popolnoma ukinjen, vse pristojnosti 182 Poimenovanje Gabrje se pojavi v iz­virnem dokumentu, ni pa izključeno da gre za napako v deskriptorju. fordítva. Ez valószínűleg a földreform igazságtalanságainak, a magyarok két világháború közötti üldözésének és a szlovének II. világháború alatti üldö­zésének a következménye volt. Az ősla­kók és a kolonisták megkülönböztetése a II. világháború vége előtt az emberek mindennapi életében is tükröződött. Annak ellenére, hogy az új politikai rendszerre történő átállás viszonylag nyugodtan zajlott, sok változást hozott. Az új egypártrendszer többek között új közigazgatási szervezettséggel is járt. Gyertyános a Szlovén Szocialista Köz­társaság (SZSZK) része lett, amely to­vábbi öt köztársasággal közösen alkotta a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaságot (JSZSZK). Az 1946 áprilisá­ból származó, a köztársaság közigazga­tási felosztásáról szóló törvény alapján Gyertyánosban, amely a lendvai já­ráshoz tartozott, Helyi Népbizottság (Krajevni ljudski odbor [KLO]) alakult. A bizottság Gyertyános, valamint Alsó- és Felsőlakos kataszteri községeket és településeket ölelte fel. Ez a közigazga­tási rendszer még életbe sem lépett iga­zán, amikor új jogszabályokat hoztak, amelyek szerint a bizottság közigazga­tási és területi illetékessége Gyertyános kataszteri községre és településre korlá­tozódott. Nem sokkal ezután, 1948 feb­ruárjában a bizottság nevét Gabrjere182 változtatták, és Gyertyános, Kapca és Kót kataszteri községek és települé­sek alkották. A bizottság 1952 áprili­sáig működött ilyen felállásban, ekkor megszüntették, és hatásköre az újon-182 A név ilyen változatban szerepel az eredeti dokumentumban, de nem ki­zárt, hogy csak gépelési hiba követ­kezménye. 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom