Paksa Katalin - Németh István: Muravidéki magyar népzene (Budapest - Lendva, 2018)
A régió népzenéjéről
A RÉGIÓ NÉPZENÉJÉRŐL 13 őrihodosi dal jelent meg egy, a 18. századi kottás források és a népzene összefüggését tárgyaló könyvben (Domokos-Paksa 2016, 158i kotta). A magyar népzenetudomány nagy vesztesége, hogy kritikai összkiadás-sorozatából Muravidék népzenéje, mint olyan, teljesen hiányzik. Bár „A Magyar Népzene Tára” köteteiben eddig hozzávetőleg 15 000 dal jelent meg, bennük egyetlen muravidéki dalt sem közöltek, közölhettek! Ezért is éreztük kötelességünknek, hogy az elérhető összes népzenei anyagot tegyük nyilvánossá mégpedig oly módon, hogy mind kutatási, mind ismeretterjesztő célra megfeleljen. Monográfiánk 356 muravidéki adatot tartalmaz, ezek elsősorban hangfelvételek, továbbá Horváth Károly könyvének felhasznált, illetőleg hivatkozott darabjai. (A gyűjtési alkalmak során felvett népzenétől idegen dalokat a feldolgozásból értelemszerűen kihagytuk.) A magyar népzenetudomány a teljes nyelvterület zenéjét kutatja hét országra kiterjedően, országhatároktól függetlenül. A zalai és vasi népzene is ugyanaz a határ mindkét oldalán. A muravidéki regionális monográfia elkészítése azért indokolt mégis, hogy önálló kiadványban hívja fel a figyelmet ennek a népzenei szempontból elhanyagolt vidéknek felfedezetlen kincseire, továbbá hogy a helyi önazonosságot erősítse, és a hagyományápolást segítse. Könyvünkben természetesen utalunk a muravidéki dalok határon átívelő kapcsolataira. A dalok jegyzetében „Zala megyei variáns” megjelöléssel hivatkozunk magyarországi változatokra, elsősorban Vajda József könyve alapján (Vajda 1978). Mellette föltüntetjük azt is, hogy a dalok mennyire ismertek a közelebbi és távolabbi magyar népzenei dialektusterületeken, és hogy milyen helyet foglalnak el a magyar népzene egészében. * * * Muravidék a dunántúli magyar népzenei dialektusterület nyugati, szélső sávja, mely a Zala megyei Hetés néprajzi kistáj nyugati, szlovéniai felét, valamint Lendva környékét foglalja magában, és kiterjed a Vas megyei Őrség déli, szlovéniai szegletére. A magyarság 1920 óta kisebbségként él itt különféle államalakulatokban, mint a Szerb-Horvát- Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia, jelenleg pedig mint Szlovénia polgára. Ami a lakosság számát illeti, 1921-ben 20-25 000 magyart tartottak nyilván, 1991-ben 8500-at, 2002-ben pedig mintegy 6500-at. Az I. világháború után az anyaországgal való kapcsolat hosszú időre, negyven évre teljesen megszakadt, és csak a kései Kádár-korszakban vált lehetővé a határok átjárása, ami a rendszerváltozással normalizálódott. Ez természetesen hatást gyakorolt a népi műveltség állapotára is. Magyarországon az 1950-es, 60-as, 70-es években intenzív népzenegyűjtések folytak. Ennek köszönhető például, hogy Zala megye 107 falujából közöltek párosító dalokat 1959-ben „A Magyar Népzene Tára” IV. kötetében, miközben a megye akkor jugoszláviai részéből egyet sem, mert oda nem mehettek gyűjteni. Még a „határsávba” való belépéshez, Magyarország határ menti falvainak megközelítéséhez is külön engedélyre volt szükség. A parasztságot termelőszövetkezetekbe kényszerítették, ami a falusi életforma gyökeres változását idézte elő Magyarországon, és a lakosság egy része, főként a fiatalság
