Paksa Katalin - Németh István: Muravidéki magyar népzene (Budapest - Lendva, 2018)
A régió népzenéjéről
A régió népzenéjéről Kiadványunk egy régi ígéret teljesítéséből született. 1998-ban Németh István kollégámmal népzenét gyűjtöttünk a Muravidéken, melyről a „Muratáj” nevű lendvai folyóiratban, többek között, így számoltam be: „Miért éppen a Muravidékre jöttünk? Kutatási feladatunk a magyar népzene egészének megismerése Dunántúltól Moldváig, Felvidéktől a Vajdaságig. Ebből a dunántúli népzenei dialektus nyugati határvidéke sem maradhat ki. A felgyújtott dallamokat a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének népzenei hangarchívumában megőrizzük. (Ebben az archívumban jelenleg mindössze Kiss Lajos 1969-es gyűjtése képviseli e táj népzenéjét.) Ugyanakkor a hagyomány helyi fennmaradásához is szeretnénk hozzájárulni a magunk eszközeivel - terveink szerint - a gyűjtött anyagból készített CD-kiadvány formájában.” Más munkák, más feladatok elvégzése sokáig akadályozta gyűjtésünk közzétételét. A késlekedés azonban hasznosnak bizonyult, mert az elmúlt hosszú idő megérlelte a gondolatot, hogy vállalásunkat jelentősen kibővítsük: ne elégedjünk meg egyetlen CD elkészítésével egyetlen gyűjtőút alapján, hanem vegyük számba mindazt, ami a Muravidék népzenéjéből elérhető; válogatott hangzó anyag közlése helyett nyújtsunk monografikus összefoglalást a régió népzenéjéről kottás kiadvány és bőséges hangzó melléklet formájában. Szükségesnek ítéltük tehát Kiss Lajos gyűjtésének feldolgozását is, továbbá Király Ernőét és Horváth Károlyét, akiknek felvételei, mint időközben kiderült, a Zenetudományi Intézet hangarchívumában lappangtak. A muravidéki monográfia elkészítéséhez viszonylag kevés adat állt rendelkezésre. Míg Zala és Vas megye más részein már 1905-ben készültek fonográffelvételek Vikár Béla jóvoltából, akit aztán számos gyűjtő követett, Muravidéken csak az 1960-as években indult meg a feltáró munka. A fél évszázados késés a néphagyomány hanyatlása miatt tulajdonképpen behozhatatlan. Monográfiánkban a gyűjtések hiányossága miatt tehát a teljesség igényéről le kellett mondanunk. Mégis, vagy talán éppen ezért indokolt egybevetni és közzétenni mindazt, amit ismerhetünk. Gönczi Ferenc 1914-ben megjelent nagyszabású néprajzi munkája régiónkat is érinti. Könyvének folklórfejezetei és kottái adalékul szolgáltak kutatásainkhoz. A népzenei gyűjtések 1962-ben kezdődtek el. Összesen 22 településen fordultak meg gyűjtők, és közülük 17 helyen készítettek népzenei felvételeket. Nem kis szám ez, azonban igen apró, egy-kétszáz lakosú falvakról van szó. Az egykori Zala vármegyéből
