Paksa Katalin - Németh István: Muravidéki magyar népzene (Budapest - Lendva, 2018)
Előszó
10 MURA VIDÉKI MAGYAR NEPZENE mutat a nyugat-pannon térség más néprajzi tájegységeivel. A történelmi Hetésre, Göcsejre és az Őrségre, valamint a távolabbi magyar kisrégiókra jellemző népzene a Muravidék örökségét is képezi, amire a más nyelvi közegek hatásai enyhe befolyással voltak. Ellenkező irányban, a Mura menti szlovén és a muraközi horvát közösségek népzenéjében erőteljesebben tapasztalható a magyar hatás. A Mura mente magyarsága és más magyar tájegységek népzenei dallamaira a szomszédos népek alkalmanként szláv nyelvű szövegeket alkottak, ami a Magyar Királyság keretében zajló ezeréves együttélés természetes következménye. A Paksa Katalin és Németh István által megalkotott nagyszabású gyűjtemény emléket állít az elmúlt évtizedek gyér számú, azonban feltétlenül értékes kutatóinak, akik - alkalmi jelleggel vagy évtizedekre kiterjedően - a Mura mente magyar népzenéje feltárása és megőrzése terén kimagaslót alkottak. A jugoszláv-magyar hidegháborús időszak nem kedvezett Muravidéken a népdalgyűjtésnek, de később, az 1960-as évektől eleinte egy-két vajdasági, majd valamivel később több anyaországi szakember végzett fontos munkát. A teljesség igénye nélkül meg kell említeni idősebb Horváth Károlyt, aki harminc esztendőn át, 1968-tól 1998-ban bekövetkezett haláláig meghatározó gyűjtője, művelője, oktatója és népszerűsítője volt a muravidéki magyar népdalkincsnek. Volt időszak, amikor négy népdalkört vezetett, és az első, szakmailag is jegyzett népdalgyűjtemény az ő nevéhez fűződik. Halála után róla nevezték el a legrangosabb muravidéki népzenei szemlét, amelyen nemegyszer tíz-tizenöt muravidéki, valamint további tucat magyarországi népdalkor szerepelt, a Vass Lajos Népzenei Verseny vagy a KÓTA regionális rendezvényeként. Édesapja nemes küldetését fia, ifjabb Horváth Károly, a népművészet ifjú mestere máig folytatja. A vidékre jellemző, népzenei vonatkozásban is fontos népszokások közül néhányat az újvidéki média szakemberei már a hatvanas években rögzítettek, néhány évtizeddel később e monográfia neves szerzői már szakszerű gyűjtést folytattak, később pedig a Muravidéki Magyar Rádió és a nemzetiségi magyar tv-szerkesztőség is értékes felvételeket és filmeket készített a tájegység népzenéjéről (pl. filmet a muravidéki magyar lakodalomról). Az elmúlt években több hanghordozó jelent meg a muravidéki magyar népdalkörök által énekelt népdalkincsből. E fontos kiadvány is ezentúl népdalköreink és minden érdeklődő hasznos gyakorlati forrásgyűjteménye lesz! Hálás köszönet a szerzőknek és a támogatóknak, hogy muravidéki magyar népzenei örökségünk értékeit, mint nemzeti tudatunk és hovatartozásunk fontos őrzőjét és formálóját, csokorba tűzték, szakmailag értékelték, és monografikus jelleggel közzétették! E kötet, az elvégzett munkával együtt, közösségünk szempontjából fontos érték és bizonyíték, az egyetemes magyar népdalkincs vonatkozásában pedig tán az egyik legkisebb, de élénken csillogó és nélkülözhetetlen mozaikkő behelyezése nemzeti értéktárunk egészébe. Göncz László író, történész, a szlovéniai magyar közösség parlamenti képviselője
