Szabó Mária: Tájszójegyzék (Lendva, 2006)

T

tó(ö)

tötyögü

tő(ö) I Tű. Varróeszköz, továbbá szúrásra, tűzésre való vékony, hegyes pálcika. Stb.

tő(ö)t I Tölt. 1) Csévére fonalat vagyis rágombolyít, vagy 2) fonáskorfötőötüdik.

tő(ö)telik I Töltelék. Rdsz. élelmiszer-keverék, vmely étel (kalács) megtöltésére. Lásd: tő(ö)telikös kalács. tő(ö)telikös kalács | Bejgli. Búzalisztből finoman elkészített kelttészta, mákkal, dióval stb. töltve, és rúd alakúra formált tekercs, amelyet tepsibe téve, régen kemencében, ma már inkább redliben sütnek meg. Lásd: kublihupp, kiigliliupp, hupp, formás, hosszikalács, redli, babakalács. tő(ö)tis I Töltés. 1) Jól terem a kertben, mert ~, vagyis jó földdel töltötték fel. 2) A terep nem való építkezésre, mert ~, vagyis (még) nem ülepedett le a talaj. tő(ö)tüeke | Ekekapa. A kapásnövények soraihoz földet borító eke.

tő(ö)z I Levarr. Lé~i a ruha szegélyét. Rá~i a gallért. Tűz', törekösül | Gyúródik. - (gyúródik) a ruha. Lásd: csömpörödött.

töret I Törekedik. 1) A munkahelyén - fölfelé. 2) Igyekszik előbbre jutni a tömegben. 3) hogy elérje a célját. Lásd: töretis, obákkul.

töretis I Vki nyomot hagy maga után a hóban, fűben, sáros úton. Nyom2. Lásd: töret.

törkü I Törköly. Belőle főzik a ~pálinkát. Lásd: zsohán(y). törüközükendü | Törölköző. Lásd: kendüruha, kendüfélék, türüközükendü.

törzsök I 1) Fatönk. Lásd: bucka. 2) Favágó tőke. 3) Alacsony termetű, tömzsi személy. Lásd: tonkasz, törzsökös, bucka.

törzsökös I 1) Az a terület, ahol a fatörzsek ledöntése után megmaradtak a fatönkök. Innen kaphatta a dűlőnevét a gyertyánosi Törzsökös nevű határrész is. 2) Alacsony termetű, tömzsi személy Lásd: törzsök. töszemüsze | Együgyű, gyámoltalan. Lásd: süs-müs, dündü, téddodább, tüszemüsze.

töszöre I Aki töszörög [-»lásd ott]. Lásd: szöszöre. töszörög I Tötyörészik. Lásd: szöszörög, szöszmörög, tapogat, poszorog, toszorog, peszerög, toszorodott. tötyögü j Aki tetyög vagy tetyörög [-»lásd ott]. Lásd:poszora, tetyöre, tetyögü, tötyöre.

137