Szabó Mária: Tájszójegyzék (Lendva, 2006)

Sz

siidü

szakattájig

südü I Süldő.

südü gyerök Tizenéves fiúgyerek.

süegül I Az adatközlőm így magyarázta a szó jelentését: amikor férfi látogató jött a házhoz, és hellyel kínálták, ő leült, és térdére helyezte, tiszteletből, a kalapját. Addig nem tette a fejére, amíg azt nem mondta neki: komám, né süegüllön, tegye fő a kalaptyát. sürgönyoszlop | Távíróoszlop, sürgönypózna, sürven | Gyakran.

süsmüs I Süsü. Együgyű, gyámoltalan. Lásd: dündü, tüszemüsze.

süss I lde~\ Nézz ide, vagy hallgass ide! Ide~enek\ (Ezek a formák voltak használatosak.) sütthal I Bámászi [-»lásd ott]. Ollan, mind a sütürüfurku | Együgyű, gyenge értelmi képességű egyén, sütyü I Süsü.

süve-főve | ~ nálunk van. Csaknem mindig, svártli j Disznósajt. Lásd: prézbors.

szábitu I Falat. Annyi élelem, ami egyszer a szájba tehető. Lásd: koppantás.

szagul I Tagadószóval használva. Ide se —. Nem látogat meg.

szájgyür | Szájszél. Ajak. A szájogyürin lógg a cigaretta. Repedezett - (szájszél). Lásd: cserepes, gyűr.

szajliz I Szajrézik, azaz lop.

szakand | A darazsak családjába tartozó, a méhnél vmivel nagyobb, fullánkos rovar. Igen fájó a csípése. Lásd: darázs, szaka ndik.

szakandlk | A darazsak családjába tartozó, a méhnél vmivel nagyobb, fullánkos rovar. Igen fájó a csípése.Lásd: darázs, szakand.

szakasztu | Szakajtó. Szalmából vagy gyékényből font, főleg kenyértészta kelesztésére szolgáló kosárféleség.

szakattájig | Elszakadásig. ~ hordja a táskáját, amíg tönkre nem megy.

124